Az
életrajzok a naptárból nyithatók meg.
MÁRCIUS
Március 20.
Boldog Csák Mór*
(domonkos testvér,
áldozópap)
Ugodon, Veszprém
vármegyében született 1270 körül. Csák
Demeter fiaként gazdag és nemes családból
származott. (A hagyomány tévesen sorolta
őt a Csáki családba.) 1301 körül
feleségül vette Aba Amádé nádor
leányát, Katalint. Háromévi házasság
után a házastársak közös megegyezéssel
bevonultak a domonkosok Nyulak szigetén
lévő férfi, illetve női kolostorába. Aba
nádor azonban Móricot kiragadta a
kolostorból, mert azt akarta, hogy hatalmas
örökségét kormányozza.
Látván, hogy Móric
erre nem hajlandó, Budán bebörtönözte.
Mintegy hat hónap múlva, kiszabadulván a
börtönből, Móric visszatért a domonkosok
közé, ők azonban féltek a nádor és a
Csák család haragjától, ezért nem
tartották a szigeten, hanem Bolognába
küldték. Így Móric neveltetését és
képzését Itáliában nyerte el, s csak
fölszentelése után tért vissza
Magyarországra. Harminc évet töltött
különböző domonkos konventekben. A győri
konventben halt meg 1336. március 20-án,
és ott is temették el. 1494-től
boldogként tisztelték, ünnepe a Rendben
március 20.
Életéről így ír
Hevenesi Gábor a 17. század végén:
„Móricról, aki a
magyarok között nagyon tekintélyes Csák
családból származott, Isten Anyja
jelenésben jövendölte meg terhes
édesanyjának, hogy a gyermek kedves lesz
Isten és az emberek előtt. Kisgyermek kora
után a tanulásban annyira előrehaladt,
hogy a többieknek mindig példaképe volt
jámborságban és a többi erényben is. A
tanuláson kívüli időt imádságban vagy
szerzetesekkel folytatott jámbor
beszélgetésben töltötte. Nagyon kedvelte
a szerzeteseket. Az egyik domonkos testvért,
aki atyai várukban tartózkodott, térden
állva kérlelte, hogy beszéljen neki a
szentek életéről. Az elbeszélést
hallgatva könnyekre fakadt, és szívében
megszületett a vágy, hogy amint teheti, ő
is szerzetes lesz. Mikor nagykorú lett, meg
is akarta valósítani vágyát, atyja
azonban megtiltotta, és akarata ellenére
feleségül adta hozzá Amádé nádor
leányát. Ez azonban csak késleltette, de
meg nem változtatta Mór szándékát.
Három évig ugyanis a legszentebb módon
éltek együtt, majd kölcsönösen
megegyeztek abban, hogy Móric belép a
domonkosokhoz, felesége pedig kolostorba
vonul. Már mindketten elkészültek az
útra, mikor a dolog Amádé nádor
tudomására jutott, s mivel Móricot nem
tudta más belátásra bírni, börtönbe
zárta. Elvette tőle a szabadságát, de nem
a szándékát. Másfél évig tartották
börtönben, s mivel hajlíthatatlan maradt,
végül megengedték, hogy szerzetbe lépjen.
A rendben harminc kerek
esztendeig soha nem evett húst. Éjjel és
nappal ciliciumot viselt, hogy lelke
megfékezze a testét. Vácott éjszaka zárt
ajtókon át ment be a templomba, s míg
szokatlan fény ragyogta körül, az egész
éjszakát imádságban töltötte. Végül
Győrött 1336. március 20-án szentként
fejezte be életét. Életében és halála
után csodákat tett.
(* Részlet a Szent
István Társulat által 2009-ben kiadott
Szentek élete című könyvből)
