Áttekintés: a Domonkos Család felépítéséről

A Domonkos Család – avagy a Kommunikációs Csapat

Mit mond a Magyar Értelmező Kéziszótár?

 

Kommunikáció = közlés, híradás, és ennek eredménye

Prédikátor = egyházi szónok

Szerzetes rend = szegénységre, szüzességre és engedelmességre fogadalmat tett egyházi személyek közössége

 

Egy hasonlattal kezdem: minden zenei együttes ugyanazt csinálja: zenét és dalszöveget ír, zenél, énekel, klipeket készít, de mind más-más módon, különféle stílusban. Nincs két teljesen egyforma együttes. Mégis ugyanaz a céljuk: jó zenét csinálni, de sokféle hangszeren és egyéni módon.

A szerzetesrendekre is igaz ez. Ugyanaz a céljuk: Isten – végső soron, a boldogság – keresése, megtalálása, és ugyanebben kívánnak segítséget nyújtani a többi embernek, de ezt minden rend más és más stílusban, különféle eszközökkel teszi.

 

A Domonkos Család Istenhez vezető útja a kommunikáció. Mai szóval nevezhetnénk akár a Katolikus Egyház Nemzetközi Kommunikációs Csapatának is. Ezt a rendet (tágabb értelemben Családnak mondjuk) Szent Domonkos a 13. században alapította és azóta az egész világon elterjedt.

Már felszentelt pap volt, amikor egy alkalommal – fél Európát átszelő utazása során – alaposabban megismerte kora Egyházának gondjait. Fájdalommal észlelte a komoly belső válságot, amelynek egyik oka a papi képzettség hiányossága volt. Terjedt a vallási zűrzavar – akárcsak ma – és a tévtanítók egyre nagyobb tömegeket tudtak félrevezetni. A nemzeti önállóságra törekvőknek jól jött a lázadók uszítása, felfegyverzése. Főként két téves nézet terjedt el Franciaországban. A valdensek a Szentírást magyarázó világi hithirdetők voltak, akik bátran prédikáltak saját téves nézeteik szerint, sőt a papok életszentségétől tették függővé, hogy elfogadják-e tőlük a szentségeket. A másik jellemző irányzat a kataroké volt, akik többek között például elvetették a magántulajdon létjogosultságát, támadták elsősorban az egyházi tulajdont; valamint bűnnek tartották a házaséletet. Elvetették az evilági dolgokat és a testet, mint amit az ősrossz teremtett, s ezért küzdeni kell ellene. Eszerint kétféle kategóriába sorolták az embereket: a tökéletesekre és a tökéletlenekre, akik nemi életet élnek házasságban vagy akár azon kívül. Nézeteiket önként vállalt szegénységük népszerűsítette. Ezek az áramlatok is hozzájárultak Szent Domonkos korának komoly erkölcsi zűrzavarához, és lázadásokhoz, templomok fosztogatásához, világnézeti válsághoz vezettek. Szent Domonkos mindezt felismerve ott maradt Dél-Franciaországban. Szívében óriási vágy ébredt arra, hogy az eltévedteket visszvezesse, hogy a lelkek üdvéért dolgozzon és könyörögjön a bűnösök megtéréséért. Nappal hitvitákat tartott, éjjel pedig a szükséges kegyelmekért imádkozott. Sok embert vezetett vissza a helyes útra szelíd szóval és élete példájával.

 

Egyszer például Dél-Franciaországban egész éjjel beszélgetett, vitatkozott egy fogadóssal. Reggelre megtért a fogadós. A lelki irányvonal, a feladat nem vesztett aktualitásából. Mindannyiunk környezetében élnek olyanok, akik még nincsenek elég közel Istenhez.

A Domonkos Család egy nemzetközi katolikus szervezet, amelybe beletartozik minden olyan csoport, amelyik Szent Domonkos spanyol apostoli prédikátor követőjének vallja magát: szerzetesek, nővérek, világi testvérek, ifjúsági mozgalmak, önkéntesek és imaközösségek. A Család minden ágának más-más az életformája, mégis van bennük közös vonás. A vezérmotívum a tenni akarás azért, hogy minden körülöttünk élő ember megismerje és megszeresse a Teremtőt; az aggódás a lelkek üdvéért – ahogy Szent Domonkos mondta: „Uram, mi lesz a bűnösökkel? A fő eszköz a szó. Minden domonkos életében központi szerepe van az Istennel és az Istenről folytatott kommunikációnak. De a beszéd önmagában kevés lenne hiteles élet nélkül, sőt, a mindennapi ima az alapja. A domonkos hivatás megélése nem öncélú, hanem eszköz kíván lenni az üdvösség felé vezető úton.

 

Szent Domonkos – ahogy akkoriban szokásban volt – nyilvános hitvitákat tartott a térítés érdekében. A kor követelményeinek megfelelő újfajta szerzetesi életstílust alakított ki. Kolostoraikban nem a világtól félrevonultan éltek és élnek a szerzetesek, hanem éppen, hogy forgalmas helyeken, főként egyetemi városokban alapítottak házakat, hogy gyakran az emberek közé mehessenek, de a nap végén könnyedén visszatérhessenek imádságos csendjükbe. Ha Domonkos ma élne, bizonyára a legmodernebb eszközöket használná a prédikációra, hogy minél több lelket mentsen meg az örök életre. Nekünk, követőinek kell élnünk a modern kor adta lehetőségekkel, mint amilyen pl. az internet. A Család minden ága rendelkezik saját honlappal, ahol bővebb információ található.

 

Hosszú idő alatt alakult ki a Domonkos Család mai tagozódása és az elnevezések is, ahogy e könyvben is használjuk azokat. Egyre inkább a „Család” fogalom kezd terjedni, míg régebben: Prédikátor Testvérek, Hitszónok-rendi Testvérek, Dominikánusok, stb. névvel jelölték Szent Domonkos követőit. Az első-, másod-, és harmadrendi kifejezéseket is lassan újak váltják fel, de azért ezeket sem kell feltétlenül elhagynunk, mivel ezek adják a legpontosabb megjelölést. A „Család” a tágabb halmaz, a „Rend” a szűkebb. Szigorúan véve a Rend az első-, a másod- és a világi harmadrendet foglalja magába, vagyis azokat az ágakat, amelyek tagjai a rendfőnöknek tesznek ígéretet. A Családba beletartoznak a harmadrendi nővérek, és léteznek még különféle csoportok, amelyek lazábban – ígéret nélkül vagy határozott időre szóló ígérettel kapcsolódnak a Családhoz. Például a domonkos önkéntesek egy-két évre vállalják, hogy elmennek misszióba, oda, ahová a Rend küldi őket. A Nemzetközi Domonkos Ifjúsági Mozgalom pedig olyan fiatalok csoportjait foglalja magába, amelyek domonkos nővérek vagy testvérek vezetése alatt állnak, domonkos lelkiséget követnek, de nem kötelezik el magukat fogadalommal.

 

A Domonkos Család tagjait a kegyelem kapcsolja össze. Ahol egy domonkos imádkozik, ott jelen van az egész Család. Összetartozásuk nyilvánul meg ünnepeik közös megülésében, és abban is, hogy lelki életformájukat a domonkos szentek útmutatása alapján igyekeznek kialakítani. Feladatuknak mindannyian a szóval és az ezzel összhangban álló életpéldával végzett igehirdetést tartják.

 

Az elsőrend (a domonkos testvérek) kolostorokban élő szerzetespapok és segítő testvérek közössége. Fogadalommal kötelezik el magukat közösségük vezetőjének és a Domonkos Rend általános főnökének. Fő tevékenységük az igehirdetés. A segítő testvérek azáltal vesznek ebben részt, hogy segítik paptestvéreiket kétkezi munkájukkal, hogy azoknak több idejük maradjon a felkészülésre, a tanulásra. Az elsőrendhez tartozott például Aquinói Szent Tamás, Boldog Fra Angelico, Porres Szent Márton.

 

A másodrend (a domonkos apácák) kolostorban elvonultan szemlélődő, engesztelő életet élő apácák közössége. Fogadalommal kötelezik el magukat kolostoruk elöljárónőjének és a Domonkos Rend általános főnökének. Fő tevékenységük a Család aktív tagjaiért végzett ima. A másod-rendhez tartozott például Árpád-házi Szent Margit, valamint Boldog Diána és Cecília, akik az első domonkos apácák közül valók.

 

A harmadrendnek két ága van:

 

Az aktív nővér kongregációk (harmadrendi nővérek) a helyi püspök irányításával működő, kolostorban élő nővérek közösségei. Fogadalommal kötelezik el magukat kongregációjuk elöljárónőjének. Szintén komoly imaéletet élnek, de fő tevékenységüket a kolostoron kívül fejtik ki, általában tanítással foglalkoznak, iskolákat és kollégiumokat működtetnek. Például: Boldog Poussepin Mária, Quinzani Boldog Stefánia.

 

A világi domonkosok (a világi harmadrend vagy Szent Domonkos Rendjének világi közösségei) ígérettel kötelezik el magukat közösségük vezetőjének és a Domonkos Rend általános főnökének. Például Sziénai Szent Katalin, Boldog Longo Bertalan.

 

Tagjai lehetnek a világban élő családos vagy egyedülálló emberek, és egyházmegyés papok is, akik Szent Domonkos karizmája szerint kívánnak élni. Házaspárok is tagjai a közösségnek, épp úgy mint egyedülállók. Ők nem szerzetesek. Előkészítik és segítik a szerzetes testvérek és nővérek apostoli munkáját, illetve kiegészítik azt, vagy éppen folytatják ott, ahová azok nem jutnak el. Tevékenyen prédikálnak életük apró cselekedeteivel ott, ahová Isten állította őket: családjukban, munkahelyükön, szomszédságukban, plébániájukon és a közéletben. Vannak köztük hitoktatók, tanárok, orvosok, kétkezi munkások és sokféle segítő foglalkozásúak. A közösségek rendszeresen (hetente vagy havonta) találkoznak templomban és családoknál. Programjuk az ima és a közös tanulás a testvéri közösségben, de ez általában nem együtt élő közösség, hanem a tagok saját családjukkal élnek továbbra is. A közösségben együtt fejlesztik hitbeli tudásukat, hogy meg tudjanak felelni a 21. századi emberek kérdéseire, felhasználva a legegyszerűbb és a legmodernebb kommunikációs eszközöket is.

 

Ma Magyarországon 17 domonkos testvér él három házban: Sopronban, Debrecenben és Szentendrén.

 

Két apáca Felsőgödön él, hárman pedig Németországban.

 

A nővér kongregációnak összesen kb. 50 tagja van négy házban: Budakeszin, Kőszegen, Hódmezővásárhelyen és a határon túli misszióban Ungváron.

 

A világi domonkosoknak tizenhárom közösségük van, összesen kb. 90 taggal a következők szerint: Budakeszi, Budapest (két közösség), Debrecen, Emőd, Hódmezővásárhely, Isaszeg, Kerekegyháza, Lakitelek, Szendrő, Székesfehérvár (2 közösség). A Bulgáriában, Szófiában lévő közösség is idetartozik szervezetileg. Jelentkezés történt újabban Pécsen és Sopronban is.

Néhány egyházmegyés pap pedig érdeklődést mutat világi papi (nem szerzetesi, hanem harmadrendi) közösségbe való lépés iránt.

 

Szombathelyen működik a volt domonkos templom körül a Domonkos Hagyományőrző Kör.

 

Vasváron (a testvérek egykori kolostorában) működik a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény.

 

A szemlélődésből táplálkozó apostoli tevékenység – ami az egész Domonkos Családra jellemző – számunkra azt jelenti, hogy személyes Isten-kapcsolatunkból fakadóan nem önmagunkat keressük, hanem kiszolgáltatjuk magunkat Istennek, hogy eszközeivé lehessünk és hagyjuk, hogy Isten átformálja az életünket. Az imában megtapasztaltakat szeretnénk másoknak átadni. Tanúságot igyekszünk tenni az Evangéliumról, arról, hogy érdemes élni, hiszen Jézus Krisztus megváltott minket, és épp ezért van reményünk!

Több infó

A közösségek szabályzata