A világi domonkosok közösségek*

A Domonkos Rend és a Domonkos Család felépítése

 A Domonkos Család nemzetközi katolikus szervezet, amelybe beletartozik minden olyan csoport, amelyik Szent Domonkos követőjének vallja magát: szerzetesek, nővérek, világi testvérek, ifjúsági mozgalmak, önkéntesek és imaközösségek tagjai. A Család minden egyes ágának más-más az életformája, mégis van bennük közös vonás: a domonkos lelkiség követése és hirdetése.
A Domonkos Rendbe tartozóknak soroltuk régebben:
- A régi szóval élve az úgynevezett elsőrendet: a fogadalommal a rendfőnöknek magukat elkötelezett szerzetesférfiakat, akik közösségben élnek. Vannak köztük felszentelt papok és segítő testvérek. Fő feladatuk a hithirdetés Szent Domonkos szellemében. Nevük: prédikáló testvérek (domonkos atyák). Ez az ág alakult meg időrendben másodikként.
- A régi szóval élve az úgynevezett másodrendet, azokat a fogadalommal a rendfőnöknek magukat elkötelezett szerzetesnőket, akik zárt közösségben szemlélődő életet élnek. Kolostoraik mind a rendfőnökhöz tartoznak. Külső tevékenységet nem folytatnak, fő feladatuk az imádságos háttér biztosítása a prédikáló testvérek munkájához, amiért is Szent Domonkos először ezt az ágat alapította meg. Nevük helyesebben: szemlélődő domonkos apácák.
- A régi szóval élve az úgynevezett harmadrendi szerzetes nővéreket, akik fogadalommal elkötelezik magukat kongregációjuk helyi főnöknőjének, és a helyi püspök védnöksége alatt tevékenykednek. Közösségben élnek és aktív apostoli tevékenységet végeznek Szent Domonkos szellemében házukon kívül: általában tanítanak és hitoktatnak. Modernebb nevük: aktív apostoli életet élő domonkos nővérek.
- A régi szóval élve az úgynevezett világi harmadrendiek, akik a világban helyükön megmaradva rendezett családban vagy egyedül élnek. A rendfőnöknek ígérettel kötelezik el magukat arra, hogy lelki-erkölcsi értelemben követik Szent Domonkos szellemiségét, de nem vállalnak fel együtt élő szerzetesi életközösséget. Rendszeres közösségi találkozókon vesznek részt. Apostoli tevékenységet folytatnak saját környezetükben. Új nevük: világi domonkosok.

E két utóbbi ág egy közös tőről indult. Munoz di Zamora általános rendfőnök 1285-ben adta ki a harmadrend első szabályzatát. Tagjai elkötelezett bűnbánók voltak, akik aktívan támogatták a rend apostoli célját. Ekkor még nem különültek el egymástól, később körvonalazódott a kétféle hivatás: az együtt élő harmadrendi nővérek közössége, azaz a kongregáció, és a mi águnk: a továbbra is a világban, családjukban élő világi domonkosok közössége.

Miben áll a bekövetkezett változás? Sok régi szó és fogalom elavult, ezenkívül újfajta módon is csatlakoznak emberek a domonkos szellemiséghez. Azt a legnagyobb halmazt, amit azelőtt Domonkos Rendnek neveztünk, most általánosan elfogadottan Domonkos Családnak hívjuk. Domonkos Rendnek korunkban csak - régi szóval élve - az úgynevezett első- és másodrendet nevezzük. Egyházjogilag ez így helyes, hiszen az ő életük közvetlen irányítója engedelmességi fogadalmuk által rendi elöljárójuk. Egy világi domonkos élethelyzetét azonban nem szabhatja meg rendi elöljárója, mivel csak lelki-erkölcsi értelemben tartozik oda. A világi domonkosok autonóm közösséget alkotnak. Az úgynevezett harmadrendi nővérek szintén engedelmességgel tartoznak elöljárójuknak, de egy-egy kongregáció csak helyi jellegű. Újabban megalapították a domonkos nővér kongregációk nemzetközi szövetségét is Dominican Sisters International néven.

Az új elnevezések világosabban jelölik meg a különféle hivatások helyét a nagy Családban. Sőt, lehetőséget kínálnak több új típusú odakapcsolódásra. Jó volna, ha itthon is áttérnénk a modern elnevezések használatára, amelyeket világszerte már jó pár éve használnak. Így például nem fordulna elő, hogy egy világi domonkos közösségi tagot félig szerzetesnek néznének, hanem kikristályosodna a fogalom: ők Szent Domonkos-i lelkiséget követő, a világban élő elkötelezett katolikusok. A világi domonkosok nem valamiféle ,,harmadrendi-harmadrendű,, szerzetesek, és nem is kell, hogy annak látsszanak - ezt tudjuk jól, de a régi elnevezés félreértésre adhat okot. A Domonkos Család minden ágának a tagjai egyformán értékes életet élhetnek más-más módon, de Szent Domonkost követve. Egyikük sem első-, másod- vagy harmadrendű! A régi fogalmak elhagyásával megszűnne a kellemetlen érzést keltő mellékzönge is.

A Domonkos Család Istenhez vezető útja a kommunikáció. Mai szóval nevezhetnénk a katolikus egyház nemzetközi kommunikációs csapatának is. A Prédikáló Testvérek Rendjét Szent Domonkos a 13. században alapította, s azóta az egész világon elterjedt. Magyarországon 20 szerzetes, körülbelül 50 nővér és 100 világi domonkos alkotják a Családot. Néhány szerzetes testvér és nővér külföldön folytatja tanulmányait.

Házaspárok éppúgy tagjai lehetnek a világi domonkos közösségnek, mint egyedülállók. Ők nem szerzetesek. Vannak köztük tanárok, orvosok, hitoktatók és sokfajta segítő foglalkozásúak. E közösségek rendszeresen találkoznak templomokban és családoknál. Programjuk az ima és a tanulás testvéri közösségben, de továbbra is a saját családjukkal élnek. Együtt fejlesztik tudásukat, hogy meg tudjanak felelni a 21. századi ember kérdéseire, felhasználva minden lehetőséget a legegyszerűbbtől a legmodernebb kommunikációs eszközökig.

A vezérmotívum a tenni akarás azért, hogy minden körülöttünk élő ember megismerje és megszeresse a Teremtőt. A fő eszköz: a szó. Minden domonkos életében központi szerepe van az Istenről és az Istennel folytatott kommunikációnak. A folyamatos szakirányú képzés/önképzés biztosítja, hogy friss ismeretekkel rendelkezzünk. De a beszéd önmagában kevés lenne hiteles élet nélkül, amelynek a mindennapi ima az alapja.

Történelmi háttér

Rendalapítónk Szent Domonkos szerzetespap (1170–1221), akinek programja ma időszerűbb, mint valaha. 789 évvel ezelőtt, 1216-ban  alapította meg a Prédikátorok rendjét, ezen belül a magyar rendtartományt 784 éve. Ugyanabban az évben, 1221-ben halt meg, emléknapját augusztus 8-án tartja az egyház. Szent Domonkos azt is tervezte, Magyarországra jön, hogy a kunokat megtérítse, de a rendi káptalan ezt nem engedte meg neki. Domonkos ezért Magyarországi Pált bízta meg a rendtartomány megalapításával, ő halt vértanúhalált a tatárok keze által 1241-ben.

A Libellus de principiis Ordinis Praedicatorum, azaz a Könyvecske a Prédikátorok Rendjének kezdeteiről című krónikát¹ Szászországi Boldog Jordán (1175–1237), a rend második általános főnöke írta. Időrendben ez az első munka Szent Domonkosról és rendjéről, amely valószínűleg 1232–1233-ban keletkezhetett. Ebben a krónikában hű képet kaphatunk a rendalapítóról.

Szent Domonkos sok téves nézetű embert vezetett vissza a helyes útra szelíd szóval és élete példájával. A 21. századi embert megszégyenítő élettempója volt, kolostorai körül - melyeket forgalmas helyeken alapított - gyümölcsöző lelkiélet alakult ki. Élete utolsó öt évében 60 kolostort alapított szerte Európában - gyalog járva. Állandóan úton volt, éjszakáit a templomokban töltötte: a bűnösök megtéréséért imádkozott. Az terjedt el róla, hogy csak Istenről vagy csak Istennel beszélt.

Egy alkalommal püspökével, Diegóval Dél-Franciaországon át utazott, ahol akkor élte virágkorát az albigensek eretnek mozgalma. Követőik többek között azért fordítottak hátat az egyháznak, mert a papság élete szöges ellentétben állt az Evangéliummal. A kor szokása szerint a püspökök joga volt a prédikálás, de sok esetben elhanyagolták az Evangélium hirdetését. A hívő nép is tájékozatlanná vált a hitélet kérdéseiben. A templomok kiürültek, a szentségeket nem tisztelték. Az eretnek mozgalmak azért virágozhattak a 13. századi Franciaországban, mert rendkívül nagy volt az éhség az olyan hiteles tanításra, amit a hithirdető személy életpéldájával tanúsított. Szent Domonkost mélyen megrendítette Dél-Franciaország helyzete. Felfedezte a mozgalom követőiben a rossz útra tévedt keresőket. Sikerült megtalálnia a helyes arányokat: az egyházhoz hű volt mind tanításában, mind életpéldájával. Komoly tudományos képzettsége támasztotta alá hithirdető tevékenységét. Rómában III. Ince pápa megbízta a püspököt és Domonkost, hogy csatlakozzanak a Dél-Franciaországban működő cisztercitákhoz, és fékezzék meg az eretnekeket. A ciszterciták a kor szokásai szerint lóháton jártak, pompás öltözetben, és így próbáltak sikereket elérni - minden eredmény nélkül, szemben a mezítlábas, aszketikus életet élő vándorprédikátorokkal. Domonkosék más utat választottak. Elsőként azt vizsgálták meg, hogy mi az a kevés jó, ami azért mégis megtalálható az eretnekeknél. Átvették tőlük az apostolok szegénységét, ami a papok életében hallatlan volt. Faluról falura mezítláb gyalogolva prédikáltak, feddhetetlen apostoli életet élve, erőszakmentes hitvitákat folytattak a tévtanok hirdetőivel. Amikor Diego püspök 1207-ben meghalt, Domonkos egyedül folytatta útját. A térítés nem ment könnyen, de végül az albigensek vezetői is szóba álltak vele, és rengeteg embert térített vissza az egyház hagyományos tanításához.

Szent Domonkos a szegénységet nem önmagáért szerette, hanem azért, mert ez tette lehetővé mobilitását. Szegénysége, kiszolgáltatottsága láthatóvá tette az isteni Gondviselést. Nem azért alapította meg a Prédikáló Testvérek új, a meglévőktől teljesen különböző szerzetesrendjét, hogy rendet alapítson, hogy ,,önmagát megvalósítsa,,, hanem az ő életformáját követők számára az egyház keretein belül működő érvényes formát keresett az apostoli élet megvalósítására. Tehát a rendalapítás nem öncélú volt, mint ahogy a szegénység és a tisztaság is csak eszközök voltak. Leginkább négy jellemző miatt mondjuk ezt a szerzetesrendet eltérőnek a 13. században már működőktől: a tanulás, amely előkészíti a prédikálást, a mobilitás és a koldulás. Rendje az első, és egyben az egyetlen papi rend abban a korban, amelyik jogot kapott a pápától a prédikálásra, hiszen az a püspökök kiváltsága volt. A mobilitás azt jelentette, hogy nem egy kolostorhoz kötötte az életét a szerzetes testvér a fogadalom által, hanem a Rendhez, azaz oda küldték, ahol éppen a legégetőbb szükség volt rá. A szegénység és a tisztaság biztosította ehhez a szabadságot. Ráadásul forgalmas egyetemi városokba is telepítettek kolostorokat, szemben a hagyományos monasztikus rendekkel, amelyek inkább elvonultak a világ zaja elől. Így tudták hatékonyan hirdetni az Igazságot a világban. A koldulás által tapasztalták meg Isten jóságát, lehetőséget adva sokaknak az irgalom és a szeretet cselekedeteire, a testvérek kiszolgáltatottsága által.

A legalapvetőbb a domonkos hivatásban a rendalapító személyének a szeretete. Ha érdeklődéssel tanulmányozzuk az életét, és az megérint, meghallhatjuk a hívó szót. Ekkor születik meg bennünk a hivatás, azaz a válasz a hívó szóra: a döntés, hogy feltétlenül őt kell követnünk. Ennek beteljesítéséhez meg kell próbálnunk elsajátítanunk életstílusát, figyelve az idők jeleire. Ha megszerettük Szent Domonkost, és imáinkban kapcsolatot tartunk vele, akkor fogjuk tudni követni őt életállapotunknak és a történelmi kornak megfelelő módon.

Nagy középkori elődünk Sziénai Szent Katalin, világi domonkos, egyházdoktor (1347–1380). ,,A zűrzavaros 14. században született egyleány, aki férfiakat megszégyenítő elszántsággal és erővel imádkozott, vezekelt és harcolt Krisztus édes Menyasszonyáért és a földi Krisztusért, ahogy ő az egyházat és a pápát szokta nevezni (...). Tanításának sajátossága, hogy amit Aquinói Szent Tamás elvont, cizellált rendszerben fogalmazott meg az egyház tanításából, ugyanazt Katalin - a mindennapi élet konkrét problémáit Istenben elfogadva és megoldva - »egzisztenciálisan« közli tanítványaival,, - olvashatjuk róla a Diós István-féle Szentek életében. Katalin nem klauzúrás apáca volt, hanem a városukban élő bűnbánó domonkos harmadrendi nővérek (mantelláták) közé tartozott. Ez volt a mai világi domonkos közösség történelmi elődje. Katalin belépése után is családja házában maradt. Három éven át visszavonultan élt, csak templomba járt el, majd Krisztussal történt misztikus eljegyzése után tevékeny életbe kezdett. Harcolt a békéért és az igazságért. Hamar elterjedt, hogy milyen jó lelki tanácsadó, tanítványai csoportba szerveződtek körülötte. Sokat tanulhatunk fennmaradt leveleiből, a gyóntatója által írt életrajzából, valamint az Úr Jézussal folytatott misztikus Dialógusából.

A világi domonkosok szabályzatából

Az apostoli küldetésünkről: Szent Domonkoshoz, Sziénai Szent Katalinhoz és sok más testvérhez hasonlóan - akiknek élete a Rendre és az egyházra példás hatással volt - a világi domonkosok is a testvéri közösségből merítenek erőt. Ez mindenekelőtt a hitükről való tanúságtételben erősíti meg őket, valamint abban, hogy érzékenyen reagáljanak a mai emberek szükségleteire, és hogy az Igazságot szolgálják (II/5). Előtérbe helyezik az egyház mai apostoli feladatainak alapvető céljait, és különös sürgetést éreznek arra, hogy valódi együttérzést tanúsítsanak az ínség minden formájával szemben, hogy megvédjék a szabadságot és előmozdítsák az igazságosságot és a békét (II/6). Mindig emlékezzenek arra, hogy a domonkos karizma által indíttatva az apostoli munkának a szemlélődésből kell fakadnia (II/7).

Alapvető forrásaink: az Isten szava, a Szentírás, különösen az Újszövetség olvasása; ajánlott a napi szentmise, szentáldozás; a gyakori szentgyónás; a zsolozsma elmondása a Domonkos Családdal közösen, valamint magánimádság, például elmélkedés, rózsafüzér; a szív állandó megtérése az Evangélium bűnbánati szellemének és gyakorlatának megfelelően; a kinyilatkoztatott Igazság kitartó tanulmányozása, korunk problémáinak folyamatos átgondolása a hit fényében; a domonkos hagyománynak megfelelően buzgó áhítat Szűz Mária, Szent Domonkos Atyánk és Sziénai Szent Katalin iránt; rendszeres lelkigyakorlat (II/10).

A teljes domonkos képzés alapvető forrásai: Isten szava, teológiai gondolatok és azok átelmélkedése; a liturgikus ima; a Domonkos Rend története és hagyománya; az egyház és a Rend kortárs dokumentumai; az idők jeleinek megértése (II/13).

Fogadalom, illetve ígéret: a Domonkos Család világi közösségébe való belépéshez fogadalmat, illetve ígéretet kell tenniük a belépni kívánóknak, amellyel elkötelezik magukat (II/14).

A rendi joghatóság és a közösségek autonómiája: a világi közösségek a Rend joghatósága alatt állnak, de a világiak sajátos autonómiájával rendelkeznek, ezáltal önmagukat önállóan kormányozzák (III/18).

Rendi szinten: az általános rendfőnök, mint Szent Domonkos utódja és az egész Domonkos Család feje, a világ minden domonkos közösségének elöljárója (III/19). Tartományi szinten: a tartományfőnök áll a közösségek élén tartományának határain belül. A világi közösségek hozzák létre tartományi tanácsukat. Ez a tanács választja a tartomány világi elnökét (III/20). (Egy domonkos atya asszisztál a tartományi tanácsnak.) Közösségi szinten: a helyi közösséget a világi vezető és a közösség tanácsa együttesen vezeti (III/21). (Egy domonkos atya vagy nővér asszisztálásával.)

A világi közösségek mellett, amelyekre ez a szabályzat érvényes, léteznek papi közösségek is, amelyekre külön szabályzat vonatkozik (nem szerzetesi, hanem egyházmegyei szolgálatban lévő papok közösségeiről van szó.)

Előírások a magyarországi világi domonkos közösségek számára (A szabályzat kiegészítése): ki-ki a maga helyén maradva csatlakozik a Domonkos Család egy világi közösségéhez. Szemlélődő lelkiségre, önmegszentelő, bűnbánó, engesztelő és apostoli küldetésre ígérettel kötelezik el magukat. Ígéretük betartását lelkiismereti felelősséggel vállalják. Ez azt jelenti, hogy a szabályzat és az előírások be nem tartása nem bűn, de rendetlenség, és betartása elvárás. A világi domonkosok imáikkal, keresztény hűségükkel, elkötelezett cselekedeteikkel a jelenkor sürgető feladatait törekszenek megoldani a lelkek üdvössége érdekében (I/1).

Az egyházközségek, plébániák szolgálatában: a miséző pap körüli teendők rendszeres ellátása és egyéb egyházi szolgálatok (I/2). Az egyéni életvitelben: az állapotbeli kötelességek példás teljesítése (I/3).

A felvétel követelményei: új tagként felvételt nyerhetnek mindazok a római katolikus vallású 18 éven felüli, bérmált férfiak és nők, akik a katolikus hit és erkölcs alapvető tanításait ismerik, elfogadják és élik, valamint nincsenek elkötelezve más olyan lelkiségi mozgalomhoz, amelyik szabályzattal rendelkezik. Világi foglalkozásúak, akik hivatásuk megtartása, ellátása mellett a domonkos világi közösségek szabályai szerinti feltételeket vállalni tudják. Lehetnek egyedülállók, vagy szentségi házasságban élők. Minden jelentkezőnél és tagnál egyaránt elvárás az egyházjogilag rendezett életállapot és az annak megfelelő tisztaság. Házasoknál ajánlott, hogy lehetőség szerint mindketten csatlakozzanak a világi közösséghez. Ha csak az egyik fél lép be, akkor az semmiképpen sem történhet a házasság rovására. Egyházmegyei szolgálatban lévő papok is csatlakozhatnak. Az alkalmasság megítélésénél fontos szempont az alkalmazkodó képesség (II/1).

A közösségi élet belső rendje: a közösségekben a tagok száma minimum 3, maximum 14–16 fő. A helyi közösség vezetője vagy megbízottja szervezi a találkozókat, amelyeknek rendjét és módját önállóan határozzák meg a szokásokat figyelembe véve, általában havi egy-két alkalommal. Az összejövetelek alapvető elemei: szentmise, imádság, tanulás, domonkos ünnepek, emléknapok és a testvéri kapcsolatok ápolása.

Elszigetelt, magányos világi domonkosok: életállapotuk (például egészségük vagy a távolság) miatt nem képesek közösségi összejöveteleket látogatni, ők levelezés útján tartják a kapcsolatot egy közösséggel.

A közösségek 1950 és 2005 között Magyarországon

A tökéletesebb élet eszményének vágyával köti meg házasságát egy ifjú pár: Dohány Pál és Edit a budapesti domonkos templom oltáránál. Az esküvőn ,,véletlenül,, jelen van valaki, aki meghívja őket Szent Domonkos atyánk akkor már titokban működő világi családjába. Innen indul a közös út a domonkos életeszmény követéséhez, melynek megélésére szóló szándékot 1956 májusában örökfogadalom pecsételi meg.

A szigorúan titkos jelölt- és újoncoktatások, Szigeti József domonkos atya elmélkedései kincset jelentettek abban az időben, amikor a szellem gúzsba kötve sínylődött. A rend elöljárói és tagjai hiteles, sőt szent dominikánus életpéldáját mutatták be a szétszóratás körülményei között, amikor állandóan fennállt a letartóztatás veszélye. A testvérek egész életét különösképpen is meghatározta P. Verebélyi Pál Jácint (1912–1986), P. Szigeti Imre József domonkosok (1907–2001) és Horváth Lola Ágnes világi domonkos (1908–1974) példája, helytállása és munkássága.

1986 májusában Jácint atya temetése Niklán. A ravatalnál, a sírnál több évtized utáni egymásra találások, felismerések. Cím- és telefonszámcseréket követ keresés, találkozás, közösségépítés tervezése. 1989 márciusában Hári Jenőné Anna nővérünk kezdeményezésére Szigeti József atya vezetésével - aki 1957 és 1975 között 16 évet töltött börtönben - újraindul Szent Domonkos atyánk budapesti kis csapata. A csapatban ott van Dohány Pál és felesége, Edit is.

Mészáros Domonkos domonkos atya kezdeményezésére sorra szerveződtek a közösségek az országnak a Dunától keletre fekvő részén. Ahová csak helyezték, felgyújtotta az emberekben a Szent Domonkos iránti szeretetet és a közösség utáni vágyat. Így alakultak meg a közösségek: Orosházán (1983), Hódmezővásárhelyen (1984), Isaszegen (1984), Szentesen (1985), Emődön, Lakiteleken (1988), Debrecenben (1995) és Budapesten a második közösség (1992). A budakeszi közösség alakulásánál Michael Marsch német domonkos atya bábáskodott. Szendrőn már az emődi közösség hatására szerveződtek meg, Kerekegyházán pedig egy országos lelkigyakorlat után.

,,A székesfehérvári világi domonkos közösségek tagjai a 90-es évek elején, a Rend újjászületésekor kerültek kapcsolatba Dr. Hosszú Lajos Ince atyával. Sok éven át volt a székesfehérvári Magyarországi Boldog Pálról nevezett közösség lelki vezetője. Vállalta a gyakori, fárasztó utazást Győrből Székesfehérvárra, hogy buzdítsa világi testvéreit Szent Domonkos atyánk követésére. Igazi elkötelezett domonkos testvér volt, aki előadásaival, szentbeszédeivel, lelkigyakorlataival a domonkos lelkiség alapjait igyekezett megtanítani nekünk,, - írja Merényi Endre Bálint testvér a Domi Híradóban. Győrben is Ince atya vezette a világi domonkosokat, Nagylózson pedig Csertő György atya.

Jelenleg 10 közösség működik az országban. Nyaranként országos lelkigyakorlatot szervezünk, valamint évente három alkalommal országos lelkinapot.

Apostoli feladataink

Mindegyikünkről elmondható, hogy családunkban, a munkahelyünkön, a nevelés és a véleményformálás útján apostolkodunk. Megpróbáljuk megteremteni az életállapotunknak megfelelő egyensúlyt a domonkos szemlélődés és aktivitás között. Helyi egyházközségeinkben a legkülönfélébb feladatokat látjuk el, például imacsoportot vezetünk, egyháztanácsi tagként programokat szervezünk, sekrestyésként dolgozunk, a templomban és a plébánián asztalos- és egyéb szakipari munkákat elvégzünk, katekumeneket oktatunk, szociális munkások, az egyházi szeretetszolgálat munkatársai, hitoktatók vagyunk, a plébániai karitászban tevékenykedünk, Rózsafüzér társulatokat vezetünk, oltárt díszítünk, plébániai és domonkos lapokat és könyveket adunk ki, írunk helyi önkormányzati és egyházi lapokba, lelkiségi írásokat fordítunk, széleskörű levelezést folytatunk a testvérekkel, időseket látogatunk, áldoztatunk, lelkipásztori kisegítőként dolgozunk, szociális otthonokban látogatjuk az időseket. Olyan is van köztünk, aki az utóbbi években sokat betegeskedik, így szenvedéseit ajánlja fel.

Sajátosabb tevékenységeinket is a domonkos szellemiségben végezzük. Néhány példa testvéreink életéből: egyik-másik testvérünk a Vakok- és Gyengénlátók városi csoportjának vezetőjeként igyekszik minden ügyes-bajos dolgot elintézni a rászorulóknak; egy idős szerzetesnővért rendszeresen elvisz a vasárnapi szentmisére és utána vendégül látja ebédre; katolikus gimnáziumi igazgató, egyetemi oktató, aki munkáját küldetésként végzi; gyógypedagógusként vak gyermekek iskolás kor előtti korai fejlesztésével foglalkozik. A fenti példákat a magyar tartományból merítettem, de testvéreink egészen hasonlóképpen élik meg hivatásukat Európa-szerte, illetve a világ többi részén is.

Világi domonkosok egy új Európáért

Néhány aktív világi domonkos kezdeményezésének köszönhetően 1989 óta háromévenként rendszeresen tartunk európai szintű konferenciákat a közösségek számára. 1998-ban megválasztottuk az első hivatalos európai tanácsunkat, és kidolgoztuk saját működési szabályzatunkat.

A legutóbbi európai találkozó az Európai Unióhoz csatlakozásunk időpontjában volt, 2004 májusában Németországban ,,Világi domonkosok egy új Európáért,, címmel. Fontosnak érezzük a tevékeny munkálkodást Európa lelki megújulásáért. Mindenki ott tud tenni érte, ahol él. Célunk a testvéri kapcsolatok kialakítása, ápolása, és az ott elhangzottak otthoni feldolgozása, ami remélhetőleg előre viszi a közösségeket Szent Domonkos útján egy új, keresztény Európa építése felé. A témák között szerepelt: Hol kap helyet az új Európában Jézus?; Milyen európai polgár lenne Krisztus ma?; Az imádság helye a dolgozó ember életében - az Imádságlépcsők című kis könyvben ezt fogalmaztam meg.

Az európai szintű szerveződést követte 2001-ben a világi domonkosok nemzetközi tanácsának megalapítása, melyben minden földrészt egy-egy tag képvisel. Az első nemzetközi konferenciát 2006-ra tervezzük.

Ma Európában körülbelül 10 000 világi domonkos él, míg világszerte összesen körülbelül 100 000, melyből 63 153 Ázsia-Óceánia területén és 2 511 Dél-Amerikában.

Rózsafüzérrel a békéért!

Az európai Domonkos Család első közös projektje: ,,Mondd: imádkozom a békéért és teszek is érte!,, 2002 májusában Olaszországban az európai Domonkos Család találkozóján a rend minden ágának képviselője elfogadta a fenti szolidaritási projektet, amelyet támogat Carlos Azpiroz Costa általános rendfőnök atya, Joao Xerri atya, a Domonkos Rend Igazság és Béke Bizottságának vezetője és Margaret Ormond nővér, a Domonkos Nővérek Nemzetközi Szervezetének elnöke. Eva Kameniarova, a világi domonkosok európai tanácsának tagja részt vett a találkozón, elhozta a hírt, és felhívást intézett a tartományokhoz a megvalósítás érdekében.

A projekt célja a Palesztinában élő, nyomorúságosan szenvedő katolikus családok anyagi támogatása, de még inkább a szolidaritás kifejezése. A projektben részt vesznek a jeruzsálemi domonkos nővérek és a jezsuiták is. Ezek a családok olajfából rózsafüzéreket készítenek. Ha vásárolunk az általuk készített rózsafüzérekből, és imádkozunk magunk is, valamint ajándékozunk még másoknak is, és kérjük őket, hogy imádkozzanak a Szentföld békéjéért, azzal reményt hozhatunk szenvedő testvéreink életébe. Sok-sok ezer rózsafüzér talált már így gazdára szerte a világon. Ilyen apró összefogás is hozhat szép eredményt mind lelkileg, mind anyagilag.

Kártyajáték² - a domonkos életfelfogásról másképp

 Olyan az élet, mint a kártyajáték. Amikor kártyázunk, bizonyos szabályok, minták alapján gyűjtünk össze lapokat. Akinek sikerül a mintákat jól követni, az nyer. És a nyerő nem tartja meg a kártyalapokat, hanem csak használja, azután visszaadja a játékvezetőnek. Mindenki nyerhet előbb-utóbb, aki beszáll a játékba, és betartja a játékszabályokat. Isten a lelkünkbe írta a mintákat, ezért ismerjük, hogy mi a jó és mi a szép. Ezzel együtt óriási jó és szép utáni vágyakozást, űrt is teremtett a lelkünkbe, amit csak ő tud betölteni maradandóan. Megpróbálhatom vágyaimat kielégíteni a minták alapján mindenféle jóval, széppel: jó emberi kapcsolatokkal, divatos ruhával, gyors autóval, izgalmas tv-filmekkel, különleges ételekkel, de mindez csak rövid ideig fog boldogítani. Marad mindig egy űr a lelkemben. Használhatom ezeket a dolgokat, de ne akarjam mindenáron birtokolni, mert igazi örömet nem hozhat úgysem.

Aki birtokolni akarja a kártyalapokat, az csalódni fog, mert nem az a nyeremény. Az evilági dolgok csak eszközök, a ,,nyeremény,, maga Isten. A kártyában sem birtokoljuk a nyerő lapokat, csak használjuk, azután visszaadjuk, és más is játszik vele. A vágyakozást csak Isten töltheti be, hiszen ezért teremtette belénk a vágyat.

Szent Pál így magyarázza: ,,Azt mondom tehát testvérek: Az idő rövid. Ezért, akinek felesége van, éljen úgy, mintha nem volna; aki sír, mintha nem sírna; aki örvend, mintha nem örvendene; aki vásárol, mintha meg sem tartaná; s aki érintkezik ezzel a világgal, mintha nem érintkeznék vele, mert elmúlik a jelen világ,, (1Kor 7,29–31). Szükségesek a földi dolgok az élethez, de szabadnak kell maradnom. Nem azért, mintha rosszak lennének ezek, hanem mert nem maradandóak. Minden földi szép és jó Istent tükrözi, de csak homályosan, és nem hasonlítható a ránk váró boldogsághoz.

Jegyzetek

¹Deák V. Hedvig OP fordításában 1995-ben kiadta a Magyarországi Domonkos Rendtartomány.

²Részlet Murányi Nikolettnek a világi domonkos közösségek 6. európai találkozóján, 2004-ben elhangzott: Imádságlépcsők, azaz az imádság helye a 21. századi ember életében című előadásából.

* A cikk A Vigilia folyóiratban jelent meg 2005-ben

Murányi Nikolett 2005/9

http://www.vigilia.hu/regihonlap/2005/9/muranyi.htm

A szerző világi domonkos. 1960-ban született Budapesten, családos, két gyermekük van. Stewardess volt, majd fizikai munkás a családi fonalkészítő műhelyben, azután újságírást és weblap készítést tanult. Titkárnő, majd 1998 óta pénzügyi asszisztensként dolgozott egy multinacionális ipari cégnél. Férjével együtt alapító tagja (1992) az egyik budapesti világi domonkos közösségnek. 2000-től tagja a világi domonkos közösségek magyarországi tanácsának, 2001-től 2008-ig az európai tanácsának is. A rendszerváltás utáni nyomtatott és internetes domonkos lapok egyik alapító szerkesztője; lelkiségi témákban magyar és angol nyelven publikál. 2003-ban jelent meg első könyve Imádságlépcsők címmel.

Last updated 22 február, 2015 by Nikolett Muranyi