Világi domonkos közösségek

Hitünket az egyházon belül különböző módon éljük meg, ami teljesen természetes, hiszen minden ember más és más. Mégis egy a hitünk, egyfelé tartunk, legfontosabb pedig, hogy egységben vagyunk. „A kegyelmi adományok különfélék ugyan, de a Lélek ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. (…) A Lélek megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele.” (1Kor 12,4-7)

Az Egyház életében ma is különböző szerzetesrendek és lelkiségi mozgalmak egy- egy feladatra orientálódva közösen építik Krisztus testét, ki-ki a maga karizmájának megfelelően. A domonkos lelkiség is egy út Krisztus követésében az üdvösség eléréséhez. Szent Domonkos nagyon közel állt Jézushoz, fel is jegyezték róla, hogy csakis Istennel vagy Istenről beszélt. Célja a lelkek megmentése volt, mely érdekében teljesen lemondott önmagáról, hogy átadja teljes valóját a Szentlélek irányításának. A mai társadalmi problémák nem sokban különböznek Szent Domonkos korától, ma is nagy feladat az embereket Istenhez vezetni. Éppen ezért aktuális ma is a rendalapító személyét követő emberek munkája, akik lelkük mélyére figyelve válaszoltak a krisztusi hívásra.

Erre a hívásra válaszoltam én is, amikor csatlakoztam és ígérettel elköteleződtem a világi domonkos közösségbe. Mivel én is világági domonkos vagyok, ezért egy ideje már érlelődött bennem, hogy erről kellene szakdolgozatot írnom. Ezen a nyáron tettem örök fogadalmat (ígéretet), melyben ígéretet tettem, hogy családi életemben és feladataim ellátásában igyekszem Szent Domonkos példáját követve hirdetni az evangéliumot ott, ahová a jó Isten küldött. Így számomra is hasznos, hogy ismereteimet a dolgozat megírásához szükséges kutatásokkal és rendszerezéssel is mélyíthetem. A téma aktualitását megerősíti az is, hogy a Domonkos Rend fennállásának 800. éves jubileumát ünnepli 2016-ban. Évkilenceddel készül fel a rend a méltó ünneplésre. A 2014-es évet a rendfőnök atya a világi domonkosok évének nyilvánította a renden belül. A világi domonkosokat kevesen ismerik még az egyházon belül is, sokszor összekeverik őket a szerzetesekkel, vagy félig szerzeteseknek nézik őket.

Dolgozatom célja, hogy bemutassam a világi domonkos közösségek helyét, szerepét a Domonkos Családban és az Egyház életében. Nem kívánok minden lelkiséget és lelki utakat bemutatni az Egyházban, csupán egyet, a domonkos lelkiséget.

A felhasznált irodalmak kiválasztásánál figyelembe vettem az Egyház hivatalos tanítását összegző irodalmakat, a témához kapcsolódó források közül a világiak helyzetéről megjelent írásokat. A domonkos irodalmak közül magyar nyelven megjelent könyveket és folyóiratokat használtam, mivel idegen nyelven nem tudok olyan jól.

A dolgozatom írása során alkalmazott módszer tekintetében a távolabbi, átfogóbb témáktól haladok a konkrétabb, részletesebb ismeretek felé. Kiindulási pontom: a világiak helye az egyházban, a II. Vatikáni Zsinat legfontosabb meghatározásainak összegzése. Szent Domonkos személye és lelkiségének bemutatását követően a Rendtörténet fejezetével folytatom dolgozatom felépítését. Itt főleg a rend életének alakulását Magyarországon, valamint a harmadrend és a világi harmadrend kialakulásának történetét emelem ki. Ezután térek rá a világi domonkos közösségek helyére a Domonkos Családon belül, majd pedig az ima, a tanulás és a közösség eredményéből fakadó prédikáció fontosságára. Az utolsó fejezetben a jelen kutatásai és kérdőívei alapján összefoglalt helyzetképet és a közösségek életét mutatom be, valamint a közösségek belső életét segítő szabályokat és tanácsokat vázolom fel.

1. A világiak helye az egyházban

Az emberi személy méltósága

Sokszor elmondásra kerül, hogy az elmúlt kor emberéhez képest ma már nem tapasztaljuk meg azokat a hagyományos vallási struktúrákat, melyek a társadalmat is meghatározták. A közösségek és a családok nem hordozzák mindennapjaikban Isten szeretetének és az evangélium követésének mértékadó bizonyosságát. Megjelent az ateizmus mellett a közömbösség, a világ újabb és újabb elvárásainak teljesítése. Az ember a határtalan szabadságában megfeledkezik Istenről, „telibe találja a média erkölcsi liberalizmusa, és annak a hagyományos értékeket képviselő emberiséggel és a kereszténységgel gyakran gyökeresen ellentétes felfogása^¹”. A közösség védelme nélkül maradt embert sokszor a magány számos következménye sújtja.

Az ember értékkövető lény. A vallásos vágyat és igényeket nem lehet teljesen kioltani. Az emberi lelkiismeret, amikor az emberi lét legsúlyosabb kérdéseivel néz szembe (az élet, a fájdalom, a halál értelme), elkerülhetetlenül Isten felé fordul. A szent dolgok és az imádság megbecsülése a szabadság igazi értelmezésére hív bennünket.

Az ember az élő Isten képmása. Ha ezt a méltóságot nem ismerik el és nem szeretik, akkor az emberi személy megalázó és erkölcstelen formákban eszközzé, netán rabszolgává válik. Ez a forma sokféleképpen van jelen a világban. Azonban, ami a személyben szent, bár gyakran megsebzik, nem lehet megsemmisíteni, „mert Istenben, mindennek Teremtőjében, az Atyában van rendíthetetlen alapja; és a szentjelleg, ami a személyben jelen van, újra meg újra érvényesül^²”.

Világi keresztények, papok és egyházi személyek tapasztalata, hogy a benső egyéni és közösségi megújulásra van szükség. Ez az egyház megújulásának útja is. Minden megkeresztelt ember közösségben él, ahol feladata is a személy méltóságának tisztelete és megbecsülése, továbbá lelkiismereti kötelessége az üdvösség útjára vezetni embertársait.

Kik a világiak?

Nagyon sok irodalom foglalkozik a laikusok helyzetével, világiak szerepével ma is a II. Vatikáni Zsinat óta. Kik azok a világiak? Mi a küldetése egy világinak az evangélium hirdetésében az egyház megújuló életéért?

A világi, illetve laikus fogalma eredetileg Isten népéhez tartozót jelentett. Sokan nem voltak papok az első századok legismertebb egyházi írói vagy tanítói közül sem: Szent Kelemen, Jusztinosz, az első remeték, majd szerzetesek. A hierarchia és a laikusok egymástól való eltávolodása a konstantini korban kezdődött, amikor az egyházi méltóságok az állam részéről ugyanazokban a kiváltságokban részesültek, mint a megfelelő rangú állami tisztviselők. Ettől kezdve alakult ki a papok és szerzetesek külön rendje, a világiak pedig lassanként másodrangú keresztényekké váltak.

A II. Vatikáni Zsinat egyik legjelentősebb újdonsága volt a világi hívők helyzetének, jogainak, küldetésének új meghatározása. Egy átalakulási folyamat indult meg ezzel. A végső megfogalmazásban első helyre került az Isten népéről szóló rész, utána a hierarchiáról szóló rész. Az ember a keresztségben, bérmálásban válik az egyház és Krisztus életének és küldetésének.

A világi: az a (nem pap vagy szerzetes) Krisztus-hívő, aki a keresztségben (bérmálásban) részesült Krisztusnak és az egyháznak papi és prófétai küldetésében (LG 31).

„A Szentlélek Isten népét nemcsak szentségeken keresztül és papi szolgálatokkal szenteli meg és vezeti, hanem (…) sajátos kegyelmeket is oszt szét a hívők minden fokozata között. (…) Ezeket a karizmákat, akár a legragyogóbbak közül valók, akár egyszerűek és gyakorta előfordulók, hálaadással kell fogadnunk, (…) mert nagyon hasznosak az egyházban” (LG 12).

A világiak apostoli küldetése

A személyek és csoportok részvétele a társadalom életében az az út, melyen ma egyre többen járnak, hogy a vágyott béke valóra váljon. Ezen az úton nagyszámú, önmagát serényen elkötelező világi hívővel találkozunk, akik társadalmi és politikai téren a legváltozatosabb intézményes formákban vagy önkéntesen még a legszegényebbek szolgálatára is szentelik magukat.^³

Írja II. János Pál pápa Christifideles Laici kezdetű szinódus utáni apostoli buzdításából, amit a világi hívőknek az Egyházban betöltött hivatásáról és küldetéséről írt.

A szőlőtő, szőlővessző szentírási hasonlattal fejezi ki a világi Krisztus-hívők méltóságát a misztérium Egyházban, „hivatásuk és küldetésük az Egyházban és a világban csak e méltóságon belül határozható meg^⁴”.

Az egyházat a zsinat szentségnek nevezte, amely Isten jelenlétét hordozza magában, és ezzel együtt Isten jelenlétének jele a világban. Egyre nagyobb felismerés, hogy az egyházban felmerülő problémákat a pasztoráció minden szintjén az élő közösség tudja megoldani. A zsinat óta az egyház minden fontosabb dokumentuma kijelenti, hogy az életszentségre mindenki meg van híva. Minden megkeresztelt ember elsődleges feladata közé tartozik: eljutni az életszentségre, és másokat is elvezetni a Krisztussal való egyesülésre.

A világiak apostoli hivatása elsősorban megkeresztelt létükből fakad. Így lesz a föld sójává, a világ világosságává – ott, ahová a Gondviselés állította. „ A világiaknak elsődlegesen az a feladat jut, hogy jelenlevővé és ható-erővé tegyék az egyházat azokon a helyeken, ahol csak általuk lehet az egyház a föld sója” (LG 33). A családban küldetésük, hogy kisegyház legyen. A társadalomban kiemelt feladatuk a politikai életben való részvétel, hogy a népek vezetői igazságban és igazságosságban, az emberek jólétét szem előtt tartva irányítsák a közösségeket, s kezdve a leginkább rászorulókon mozdítsák elő az egyes személy és a közösségek fejlődését. Korosztályonként, főként az ifjúságnak megvan a maga apostoli feladata.

A lelkipásztorkodásban is fontos a világiak közreműködése. Főpásztori megbízással számos területen részt vehetnek a lelkipásztori munkában: hitoktathatnak, paphiány esetén igeliturgiát tarthatnak, egyéb liturgikus szolgálatot végezhetnek.

A világi apostolkodás formái

2. Szent domonkos személye és lelkisége

A rendalapító atyasága olyan karizmát hordoz, mely örökségül szolgál a rendtagok számára. 800 év távlatában mindig újra és újra felfedezhető életének eseményei, tettei. Bensőséges a kapcsolata Krisztussal, mely biztosítja számára, hogy az apostolok útját járja. A szemlélődő imából fakadó Igehirdetés. Sürgető vágyat érez, hogy minél több embert Istenhez vezessen. Nem írja le az imádkozás módját, nem írt könyveket. Saját élete példája által biztatta a vele élő és munkálkodó testvéreket. Beszámolók, feljegyzések és a kortársak megfigyeléseiből ismerjük Domonkos végtelenül alázatos és egyszerű életét.

„Megvannak benne az örökké aktuális krisztusi jellemzők: a szilárd, értelemmel is megalapozott hit, mely biztos tájékoztatást és eligazítást ad mindenre; és az emberek üdvösségének szeretetből fakadó szolgálata, amellyel égő buzgósággal Krisztushoz, az örök Igazsághoz akarja vezetni a boldogságra szomjas lelkeket.”^⁵

Szent Domonkos életének fontosabb eseményei

Domonkos Calaruegában, Spanyolországban született 1170-71-ben. Édesapja Guzmán Félix, édesanyja Aza Janka, akit boldogként tisztelünk. Születése előtt édesanyja álmában úgy látta, hogy egy kiskutyát szül, aki a szájában égő fáklyával az egész világot lángba borítja. A kutya már Szent Domonkos kora előtt a prédikátorok szimbóluma volt, ahogy a farkas az eretnekeké, a bárány pedig a híveké. A kutya prédikációs jelképként bekerült a rendi címerbe, és megtalálható a legtöbb Szent Domonkos ábrázolásban is.

A szülők jól gondoskodtak a gyermekek neveléséről. Szűz Mária tisztelete Domonkosra is nagy hatással volt. Testvére Mannesz is belépett a Rendbe, akit boldogok között tisztelünk. Később egy esperes nagybácsihoz került, aki az éles eszű, igazságkereső fiatalembert a papi pálya felé irányította. Az ifjú Domonkos elől a tanulás nem zárta el a külvilágot. Amikor a környéken éhínség tört ki, drága könyveit pénzzé tette, hogy az éhezőkön segítsen. „Minek is tanulnék én ezen a halott állatbőrök felett, amikor kinn az utcán embertársaim az éhségtől esnek össze!” Ez az áldozatkész magatartás egész életére jellemző volt.^⁶ Palenciában teológiai tanulmányokat folytatott.

A jó képességű és jámbor fiatalemberre környezete hamar felfigyelt. Diego de Avezendo osmai kanonok 1198-ban meghívta Domonkost az osmai káptalanba, amelynek hamarosan helyettes priorja lett. Diégot a pápa 1202-ben püspökké nevezte ki. Ennek ellenére Diego továbbra is azzal a gondolattal foglalkozott, hogy elmegy hittérítőnek a kunok közé. Elhatározását közölte Domonkossal is, akiben nagyszerű társra talált. Együtt indultak el Rómába, hogy III. Ince pápától missziós megbízást kapjanak. A pápa azonban nem a kunok közé, hanem Dél-Franciaországba küldte őket, ahol a katarok és a valdiak eretneksége nagy erővel burjánzott. Ezek az eretnekek a szegénységet szorgalmazták, ezért Diego és Domonkos egyszerű emberként mentek közéjük. Lelkes és kitartó prédikációikkal igyekeztek meggyőzni az eretnekeket, és visszavezetni őket az Egyház közösségébe. Munkájukat mindenütt siker koronázta. Diegónak később vissza kellett térni hazájába, ahol hamarosan meghalt. Domonkos pedig társakat gyűjtött maga köré, akiket megtanított meggyőző erővel prédikálni. Nagyon fontosnak tartotta, hogy a társai teológiailag kiművelt emberek legyenek. Ezért Párizsba, Bolognában és Rómába küldte őket, hogy az ottani egyetemeken felkészülve sikeres védelmezői legyenek Krisztus igazságainak.^⁷

A nők szerepét is igen nagyra értékelte az evangelizálás munkájában. Ezért kolostort alapított nekik a Dél-Franciaországi Prouille-ban 1206-ban, hogy az számukra a lelki fejlődés helye legyen.

1215. március 25-én Fulco toulouse-i püspök meghívta Domonkost és társait egyházmegyei hitszónokoknak, azzal a céllal, hogy az eretnekséget visszaszorítsák egyházmegyéjében. Domonkos elfogadta a meghívást, bár ekkor már nagyobb távlatokban gondolkodott. Olyan szerzetesrendről álmodott, melynek tagjai hitszónokként bejárják az egész világot. A IV. Lateráni Zsinat megtiltotta újabb szerzetesrendek alakulását. Szent Domonkos ezért a már meglévő regulák közül kiválasztotta Ágoston reguláját, és ezzel lépett III. Honoriusz pápa elé, aki 1216. december 22-én írta alá a toulouse-i Szent Romanus rendház számára szerkesztett oltalomlevelet. Ez a ház lett a Domonkos Rend bölcsője. Ezután meglehetősen gyorsan alakultak újabb és újabb rendházak, mégpedig nem csupán Dél-Franciaországban, hanem Itáliában, Spanyolországban is. Rómában az ősi Santa Sabina templom mellett építettek rendházat.^⁸

„Amint Jézus küldte az apostolokat, úgy Domonkos – Isten kegyelmében bízva és a boldogságos Szűz Mária pártfogására támaszkodva – szétküldte kettesével a testvéreket 1217. augusztus 15-én egész Európába, hogy misszionáljanak.”^⁹

Szent Domonkos 1220-ban Bolognában rendi nagykáptalant hívott össze. Itt határozták el a testvérek, hogy lemondanak a földbirtokról. Csak a kolostor mellett kialakított konyhakertet tartották meg. Szegényen akartak élni. A saját templomban végzett szolgálat mellett szívesen vállaltak lelkipásztori kisegítő munkát máshol is.

1221-ben Szent Domonkos megbetegedett, és augusztus 6-án Bolognában meghalt. A körülötte szomorkodó testvéreknek mondta: „halálomban nagyobb hasznára leszek a Rendnek, mint életemben voltam.” Temetésén részt vett Hugolin bíboros is, a későbbi IX. Gergely pápa, aki Szent Domonkost jól ismerte, tisztelte szerette. 1234. július 3-án Domonkost, a Prédikáló Testvérek Rendjének alapítóját a szentek sorába iktatta.

Szent Domonkos lelkisége

„Egy cél vezérelte Szent Domonkost egész életen át: a tenni akarás a lelkek üdve érdekében. Ehhez állandóan úton kellett lennie.”^¹⁰ Az apostolokhoz hasonlóan annyira ráhagyatkozott a gondviselésre, hogy szinte semmit nem hordott magával, és nagyon kevéssel beérte. Szegénysége, kiszolgáltatottsága láthatóvá tette az isteni Gondviselést. Biztos volt benne, hogy Isten küldi őket az apostoli útra, ezért nem kell aggódniuk. Csak a legszükségesebbeket tartotta magánál: a Szentírást. Az időt nem töltötte felesleges dolgokkal, csak a prédikálásnak és a térítésnek élt. Teljesen lemondott a személyes kényelméről, még saját cellája sem volt. A földön aludt, éjszakáit sokszor a templomban töltötte imádságban. Amikor azonban testvérei nagyon szükséget szenvedtek valamiben, rögtön segítségükre sietett. Mindenkit maga elé helyezett, és mindezt jókedvűen tette.

A testvérek elmondásai és feljegyzései tanúskodnak hatalmas irgalmáról és szeretetéről. Kivétel nélkül mindenkihez szeretettel és odaadással fordult.

Minden embert csaknem határtalan szeretettel vett körül, és minthogy mindenkivel szeretettel szembesült, őt is mindenki szerette. Együtt örülni az örvendezőkkel és együtt sírni a sírókkal – volt választott jelmondata. Túláradt benne a jóság és az embertársai iránti gondoskodó szeretet, a nyomorultakkal szembeni részvét. Különösen szeretetre méltóvá tette az a tény, hogy mindig az igaz úton járt, és hogy szavában és tetteiben a színlelés, vagy hamis tettetés legcsekélyebb nyoma sem volt található.^¹¹

A lelkek megmentésén fáradozott. Tudta, hogy ez az egyetlen fontos cél, amiért érdemes dolgozni. Szent Domonkos nem vesztegette el az idejét, csak Istennel vagy Istenről beszélt.

Egyéniségét szavain keresztül is megragadhatjuk, Szent Domonkos a szavak igazi mestere volt. Nála nem volt különbség szó és tett között. Manapság a szavak gyorsan elhasználódnak, elkopnak, a nagy szentek egyéniségét mégis feltárják a szavaik. Domonkos szíve már fiatalon telve volt szeretettel a szegények iránt, ezért is lehetett rá mondani: „mindenki szerette, mindenkit szeretett”. Valahányszor egy városhoz közeledett, elsírta magát arra a gondolatra, mennyi bűnt követhetnek el benne. De saját bűnei és nyomorúságai is eszébe jutottak. A szenvedéseket örömmel viselte, hálát adva az Úrnak, és társait is bátorította, ha csüggedni kezdtek. A kereszt Szent Domonkos számára nemcsak a fájdalomnak, hanem a boldogságnak is a helye. Örvendezett a viszontagságokban és türelmes maradt az ellenséges környezetben is. Azt is tudjuk, hogy mindig készen állt a vértanúságra egész életében.

Sok bűnöst meg tudott téríteni szavával, de sokak nem hallgattak rá. Értük és a hozzájuk hasonló hitetlenekért éjszakánként virrasztott és imádkozott. Annyira aggódott lelkük üdvéért, hogy számtalanszor sírásra is fakadt: „Uram, könyörülj népeden! Mivé lesznek a bűnösök?”^¹² A compassio a bűnösökért a domonkos hivatás alapja, mely arra tanít, hogy nemcsak az embereknek kell Istenről beszélni, hanem Istennek is az emberekről.

Szent Domonkos élete állandó pünkösd volt. Ugyanaz a Lélek töltötte el, mint aki az apostolokra szállt. Máté evangéliumát mindig magával hordta, ez biztosított számára igazi kapcsolatot a Szentlélekkel. Bertrand testvér tanúságtétele szerint egy Toulouseból Párizsba menet német zarándokokkal találkozott, akik énekeltek, imádkoztak, Domonkost és társát pedig megvendégelték. Domonkos pedig vágyakozott, hogy hirdesse nekik Isten igéjét. Ekkor mondta: „bárcsak megérthetném a nyelvüket, hogy Isten igéjét hirdethessem nekik!” Az Úr megadta neki a nyelvek adományát, és a zarándokok minden szavát megértette.^¹³

3. Rendtörténet

A Domonkos Rend Magyarországon

A rendalapító terve az volt, hogy Magyarország délkeleti részén és azon túl élő kunok közt terjesszék a kereszténységet. A Rend II. nagykáptalanja Bolognában 1221. pünkösdjén – az alapító halálának évében – határozta el a Domonkos Rend magyarországi letelepedését. Boldog Pált bízta meg Szent Domonkos, aki társaival együtt Győr városába ment, majd veszprémi és székesfehérvári alapításuk után 1221-ben Budán telepedtek meg, ahol felépítették a Szent Miklós templomot és zárdát. Ezen épületegyüttes romjai a mai Hilton szállodában láthatók. Hazánkban ezt követően gyors virágzásnak indult a Rend. 1241-ig 12 férfi és 1 női zárdáról van biztos tudomásunk. 1254-ben Budán tartották a Domonkos Rend nagykáptalanját, ekkor tett örökfogadalmat a rendfőnök kezébe a királylány: Árpádházi Szent Margit. Az ő imádságos életéhez jelentős magyar események kapcsolódnak.

1303-ból fennmaradt zárdalajstrom 33 a Domonkos Rendhez tartozó férfi konventet és 3 apáca monostort sorol fel Magyarországon. Mátyás király elismerte a domonkosok jártasságát a tudományokban, amire utal az a gesztus is, hogy az 1477-ben Budán megnyitott egyetem vezetőjéül egy bizonyos Petrus Niger nevű OP atyát választott. Említésre méltó az atyák kódexirodalma is. A törökvészt követően Ferrari Zsigmond bécsi egyetemi tanár kapott megbízást a magyar domonkos élet helyreállítására 1636-ban. A margitszigeti apácák Nagyszombatra menekültek. Ekkor épültek, ill. újultak fel Kassa, Szombathely, Pécs, Sopron, Vác és Vasvár zárdái.

A XIX. század hatvanas éveitől alapult meg és terjedt el Szent Domonkos Rendjének harmadik ága hazánkban, az ünnepélyes fogadalmas kongregációs nővérek, akik napjainkban óvodát, iskolát vezetnek szép eredménnyel (Kőszeg, Vasvár, Kassa, Hódmezővásárhely, Szombathely).^¹⁴

1950-ben a rendeket betiltották Magyarországon. A nagyhírű könyvtárak tönkrementek. A rendtagok közül többen börtönbe kerültek. Az atyák és nővérek házkutatások és állandó megfigyelések alatt éltek. Mégis számos hivatás született ebben az időben a kiscsoportos munka eredményeképp.

A világi harmadrend eredete^¹⁵

Amióta a világ fennáll, mindig megvolt a rokonlelkű és egyöntetű törekvésű emberek között a társulás, az egymáshoz való közeledés szándéka. Jézus útmutatása szerint („….ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.” Mt 23, 8) ezt a társulást hirdették az apostolok is. Ezt a családias, testvéries közösséget találjuk az első keresztényeknél is.

A világi rend gondolata és eszménye már nagyon régi. Mindig is voltak olyan emberek, akik lelkileg szorosabban tartoztak egy-egy apátsághoz vagy rendhez. Nem léptek be, de a Rendnek a lelkiségét magukévá tették. A nagy eszme legalább helyenkénti megvalósítására, valamint a közös nagy lelki javak könnyebb elérésére alakultak a szerzetesrendeken kívül a különböző egyesületek. Voltak, akik ilyen törekvéseikben evangéliumi alapra helyezkedtek, a tanácsokat véve életszabályul; mások pedig a parancsok megtartásával igyekeztek célhoz jutni. Az elsőkhöz tartoztak részben a harmadrendek, az utóbbiakhoz a vallásos társulatok.

Szent Domonkos rendjéhez is több ilyen társulat és a hasonló elnevezésű harmadrend tartozik. Ezek a renddel szoros összefüggésben vannak, és mellette már sok századon át, mint segítőtársak szerepeltek apostoli munkájában. Szent Ferenc és Domonkos idején a bűnbánat testvéreinek és nővéreinek nevezték az ehhez hasonló csoportokat. A XV. századtól kezdve harmadrendieknek, terciáriusoknak nevezik magukat. A Domonkos Rend befogadva az e lelkiség szerint élő közösségeket, családjának részévé tette őket, s a harmadrendnek először Munio de Zamora rendfőnök adott egy egységes szabályzatot 1285-ben.^¹⁶

A harmadrend eredetére nézve eltérő a történetírók véleménye. Némelyek a Militia Christi, vagyis Krisztus őrségéből származtatják azt, és Szent Domonkos atyánkat mondják alapítójának. Capuai Boldog Raymund, a rend huszonharmadik egyetemes főnöke szerint, aki a XIV. század második felében működött, és az akkor még kéznél levő régi kéziratokra hivatkozott, Szent Domonkos volt a testvérület megalapítója. Valóban teljes biztonsággal mondhatjuk, hogy Szent Domonkosnak oroszlánrésze volt az intézmény megalakításában még akkor is, ha igazat adunk azon egykorú íróknak, aki Foulques toulouse-i püspököt említik alapítóként.

Ez a testvérület kezdetben kizárólag világi férfiakból állott, noha nők is támogatták ima és egyéb jócselekedetek által. Még IX. Gergely pápának 1234-ben „Egrediens haereticorum” kezdetű bullájában Militia Christi néven ismeretes a testvérület. Később azonban egy fogalommá lett Szent Domonkos atyánk bűnbánatról nevezett rendjével.

A harmadrend eredetét még másképp is magyarázzák. Eszerint a harmadrend nem közvetlenül az első rendből származik, hanem az akkori korszellemben magától érett meg a megalakulásra. A rend csak szervezte, egyházi jelleggel ruházta fel, és saját vezetése alá vette. A XIII. század az egyesülés, társulás százada volt, bár sok esetben inkább az egyház ellen, mint mellette. Az egyszerű világi hívek látván a meglazult egyházi fegyelmet, különféle elnevezés alatt, de mindig bűnbánó szándékkal, és az evangélium igazi szelleme szerint kívántak szervezkedni, saját és embertársaik javára, akiknek az evangéliumi életmódot, az erényes életet szóval és példával hirdették. Legtöbb esetben azonban jó szándékuk mellett is az egyház ellenségeivé lettek, amelyet nélküle akartak megreformálni.

Ezen egyházellenes mozgalom ellensúlyozására, és az egyháznak a tisztító munkában való segítségére alakultak aztán az egyházi tekintély köteles tisztelete mellett megint más bűnbánati rendek. Ilyen volt például Assisi Szent Ferenc legelső intézménye. Szent Domonkos atyánk mindjárt a kezdetben egyházi rendet alapított. Ahol a domonkosok megtelepedtek, ott mindig akadtak különféle rangú, állású és rendbeli hívek, akik velük rokonszenveztek, templomaikat, istentiszteletüket látogatták, szokásaikat, életmódjukat megkedvelték, azt saját körükben gyakorolták, szóval egészen hozzájuk simultak, és lehetőleg mindenben támogatták őket. Ezekből alakult ki később, Szent Domonkos bűnbánatrendje, ordo de poenitentia, amelyet az első rendbeliek felkaroltak. Így keletkezett aztán külön a domonkosok bűnbánatrendje, ugyanis az ilyen intézmények akkoriban egyik rendnek sem voltak sajátjai, hanem általános fogalom volt.

A világi harmadrend és a szerzetes nővérek harmadrendje sokáig még nem különült el, mivel mindkettő ugyanonnan származik. Szent Domonkos bűnbánatrendje szép fejlődésnek indult. Tagjai zárdákban, vagy kint a világban éltek sajátos ruházatukban. Fő törekvésük mindig a világi apostolkodás maradt, amivel az első apostoli rendnek felbecsülhetetlen szolgálatot tettek.

A férfiak részére P. Lacordaire, a harmadrendnek egyik legnagyobb magasztalója alapította a híres harmadrendi tanítórendet Franciaországban, amely az egyházellenes törvények életbeléptetéséig szép eredménnyel működött a tudomány és nevelés terén. A nők részére szintén már régen alakultak harmadrendi kongregációk, melyek tagjai a másodrendi apácákhoz hasonló ruhában járnak, kolostorokban közös életet élnek, és leginkább nőneveléssel foglalkoznak. Különösen nagy számban vannak ilyen kongregációk Amerikában és Németországban.

Hazánkban a XIX. század hatvanas éveiben vállalkozott egy kicsi csapat arra, hogy a hős magyar királylány, boldog Margit oltalma alatt domonkos harmadrendi kongregációt alapítson. Nagy nehézségekkel küzdve, öt helyen elemi és polgári iskolát, s ezzel kapcsolatban internátust, Kassán menedékházat és óvodát, Kőszegen – ahol anyaházuk volt – elemi és polgári iskolai tanítóképzőt, Szombathelyen pedig óvónőképzőt létesítettek. Ezenkívül Vasváron és Hódmezővásárhelyen dolgoztak a nőnevelés terén.

A kolostorokban élő harmadrendi intézményeken túl, a világiak harmadrendje is igen elterjedt. Az 1911-ben kinevezett bíborosok között négy harmadrendi volt. XV. Benedek pápa, szintén tagja lett Szent Domonkos harmadrendjének. Hazánkban az egyes zárdák szervezték és vezették a harmadrendet, amelyben egyháziak és világiak, férfiak és nők nyertek felvételt.

Az 1347-ben született, később egyháztanítóvá avatott Sziénai Szent Katalin, akinek a pápaság Rómába történt visszatérését is részben köszönhetjük, a Mantelláknak nevezett bűnbánók csoportjához tartozott. Ezt a közösséget tekinthetjük a mai világi domonkos közösség XIV. századi történelmi elődjének. Szüleivel élt, nem kolostorban, de létrehozott egy kis belső cellát a szívében. A szemlélődő ima mesterévé vált. Minden, amit tett, azt Jézussal együtt tette.

További néhány világi domonkos szent és boldog^¹⁷

Minden megkeresztelt ember feladata az életszentségre törekvés. „Élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem”(Gal 2,20) – mondja Szent Pál. A szentek is vágynak rá, hogy Jézussal minél teljesebben egyesüljenek. Sziénai Szent Katalin mellett számos harmadrendi férfi és nő boldogot és szentet tisztelhetünk. Nem sorolom fel mindegyikőjüket. Néhányat szeretnék kiemelni, különösen Boldog Frasatti Péter Györgyöt, aki a XX. században élt, és Boldog Longo Bertalant a XIX-XX. század határán, akinek különlegesen bensőséges Mária kapcsolata határozta meg életét.

Zediszláva a morvaországi Krizanovban született 1220 körül. Tizenhét évesen lett a lemberki Havel gróf felesége. Férjének és négy gyermekének szentelte életét. Kitűnt a szegények és szükséget szenvedők iránti szeretetével. Kapcsolatba került az éppen Csehországba érkező domonkosokkal is. Jótevőjük lett, férjével együtt két kolostort alapított számukra. A domonkos harmadrendnek is tagja lett. Jablonnében halt meg 1252-ben. Tiszteletét X. Piusz pápa hagyta jóvá 1907-ben. Szent II. János Pál pápa 1995-ben szentté avatta.

Isabella Flores, aki szépsége miatt kapta a nép körében a „Róza” azaz Rózsa nevet, a perui Limában született, 1586-ban. Szentség utáni vágyában vezekléssel és imádságban töltötte életét, evangéliumi tökéletességre való törekvésében belépett a domonkos harmadrendbe. Az isteni szemlélődésbe belemerülve, másokat is be akart vezetni a „rejtett imádság” titkaiba. Ezért lelki könyveket terjesztett, és a papokat arra buzdította, hogy mindenkit serkentsenek az imádság szeretetére. Teljesen elzártan élt szülei kertjében, de lelkét nyitva tartotta az Egyház missziós küldetése előtt: égett a bűnösök és az indiánok üdvössége iránti buzgó vágytól. Életét akarta adni értük, önkéntes sanyargatásoknak vetette alá magát, hogy megnyerje őket Krisztusnak, „fájlalva, hogy nő létére nem vállalhat apostoli tisztséget”. Lángolt benne az áhítat az

Oltáriszentségben jelenlévő Jézus és az Istenszülő Szűz iránt. A rózsafüzért leírhatatlan buzgósággal igyekezett terjeszteni, úgy tekintve, hogy azt minden kereszténynek „szavával hirdetnie és szívébe zárva tartania” kell. Limában halt meg 31 éves korában, 1617. augusztus 24-én. IX. Kelemen pápa 1668-ban a boldogok sorába iktatta, X. Kelemen pápa 1671. április 12-én szentté nyilvánította. Dél-Amerika 1671 óta pártfogójaként tiszteli. Ő az amerikai földrész első szentje.

Lajos a franciaországi Montfort-ban született 1673. január 31-én. A papi tanulmányokat Párizsban végezte, ott is szentelték fel 1700- ban. 1706-ban Rómába zarándokolt. XI. Kelemen pápa fogadta és „apostoli misszionáriussá” nevezte ki. Bejárta Franciaország nyugati részét és hirdette az Örök Bölcsesség misztériumát: a megtestesült és megfeszített Krisztust. Tanítása szerint Mária által kell Jézushoz mennünk. Szent Domonkos családjának tagja (harmadrendi világi domonkos) lett. Boldog Szuzó Henrik nagy tisztelője volt. Ferrer Szent Vince egyik kedves gondolatát felelevenítve, népszerű stílusban végezte „misszióit”. Szokása volt, hogy mindenütt bevezette a rózsafüzér imádkozását. Rómában a Santa Sabina kolostor irattárában (a Domonkos Rend központjában) található Szent Lajos kevés ismert kézirata közül az egyik, amelyben a francia tartományfőnöktől felhatalmazást kér prédikálásra és rózsafüzér társulatok alapítására. Papokat és testvéreket vett maga mellé apostoli tevékenységéhez és megszerkesztette a Mária Társulatához tartozó misszionáriusok szabályait. Boldog Trichet Mária Lujzával együtt megalapította a Bölcsesség Leányainak társulatát. Saint Laurent-sur-Sévre- ben halt meg 1716. április 28-án missziós igehirdetés közben. Holttestét ott tisztelik. XII. Piusz pápa avatta szentté 1947. július 20-án. Írásai közül nevezetesek az „Értekezés a tökéletes Mária-tiszteletről” és „Az Örök Bölcsesség szeretete”.

Péter György az olaszországi Torinóban született 1901. április 6-án, előkelő családban. Édesapja diplomata volt. Bányamérnöknek tanult az egyetemen, ahol megismerkedett a Domonkos Renddel. Jó humorú, eleven fiatalember volt, és nagyon kedvelte a hegyeket. Szokásává vált, hogy síelés előtt szentmisére, visszaérkezésekor pedig szentségimádásra ment. Szeretett egyedül lenni Istennel a hegycsúcsokon. Mindennap részt vett szentmisén, és órákat töltött el az Oltáriszentség imádásában. Sokat tevékenykedett különféle katolikus szervezetekben. Elkötelezett Mária-tisztelő volt. Hitét nyíltan megvallotta. Mindezt összhangba tudta hozni egyetemista életével. Társai között igen népszerű volt. Tanulmányozta a domonkos szentek életét. Gillet, általános rendfőnök 1922. május 28-án vette fel a világi domonkos közösségbe. Péter György ekkor a Girolamo nevet választotta magának, Girolamo Savonarola iránti tiszteletből. Odaadó szeretettel végezte a szegények és a betegek gondozását, miközben rengeteg dologról lemondott értük. Saját cipőjét és ruháit is elajándékozta. A család jó anyagi helyzete ellenére szerény zsebpénzt kapott, de azt is a rászorulókra költötte. Jótetteiről családja és barátai mit sem sejtettek. Kiállt antifasiszta politikai nézeteiért, és az Egyház szociális tanításának megvalósításán fáradozott. Rendkívül fontosnak tartotta a fiatalok önképzését. Azt szokta mondani, hogy „nem elegendő a karitász munka, szociális reformra van szükség!” Ennek érdekében időt szakított egy katolikus napilap megalapítására, amelynek alapja XIII. Leó pápa társadalmi tanítást adó Rerum Novarum kezdetű enciklikája volt. Hősiesen, nyilvánosan kiállt katolikus hite mellett. A szegények gondozása közben betegedett meg gyermekbénulásban. Ezt a betegséget a padlásszobában lakó kedves szegényeinél szerezte, akiket naponta látogatott és támogatott. 1925. július 4-én, 24 éves korában meghalt. Temetése igazi meglepetést okozott a családjának, akik arra számítottak, hogy a torinói elit, politikusok, és Péter György barátai fognak ott megjelenni. Azonban gyászoló tömegek lepték el az utcákat, amerre csak a gyászmenet elhaladt. Rengeteg szegény és szükséget szenvedő gyászolta, akiken önzetlenül segített hét éven át. Ők is meglepődtek, mert a temetésen derült ki számukra, hogy az általuk ismert Girolamo testvér milyen rangos családból származott. Ezek a szegények fordultak azután a torinói érsekhez, és kérvényezték Péter György szentté avatását. II. János Pál pápa avatta boldoggá 1990. május 20-án. Sírja abban a torinói templomban található, ahol a Szent Leplet őrzik.

Bartolomeo, azaz magyarul Bertalan az apuliai Latianumban, Brindisi mellett (Olaszország) született 1841. február 11- én. Édesapja jómódú orvos volt. Keresztény nevelést kapott a családban, és a piaristák iskolájában taníttatták. Bertalan a Piarista Rendben is nagy tiszteletnek örvend. Világi jogi diplomát szerzett Nápolyban és ott pápaellenes értelmiségiek közé keveredett.

Spiritiszta szeánszokon való részvétele következtében egy rövid időre teljesen elveszítette katolikus hitét. Alberto Radente domonkos testvér († 1884) fáradozása visszavezette Isten kegyelmébe és a katolikus hitre, előjelszerűen éppen Rosarius (Rózsafüzér) testvér néven lépett be a világi domonkos harmadrendbe 30 évesen, 1871-ben.

1872-ben munkát vállalt Pompejiben Maria Anna Farnaro de Fusco özvegy grófnénál mint intéző, akivel együtt a későbbiekben jótékonysági munkát végeztek. Bertalan, látva a pompeii szegény földművesek lelki elhagyatottságát, nyomorát, segíteni akart rajtuk. Belső sugallat mutatta meg neki, hogy a rózsafüzér lesz a megoldás kulcsa. Jóvá akarta tenni korábbi hitehagyását és újra felébredt benne a Boldogságos Szűz Mária iránti mély tisztelet. Ígéretet tett a Szűzanyának, hogy életét mások lelki megmentésére áldozza. Ezért beszerzett egy Rózsafüzér Királynője képet, amellyel Mária-kegyhelyet állított fel a pompeii völgyben 1876. február 13-án. A nolai püspök engedélyt adott Bertalannak egy templom felépítésére, amelynek 1876. május 8-án tették le az alapkövét, 1887. május 5-én szentelte fel Monaco La Valletta bíboros ezt a ma s álló bazilikát a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. Azután egyre többen zarándokoltak oda.

1885-ben feleségül vette Maria Anna Farnaro de Fuscót, akivel szűzi tisztaságban élték házasságukat. Feleségével közösen árvaházat nyitottak 1887. május 7-én. 1897. augusztus 4-én a házaspár kérvényt intézett Camillo Mazzella bíboroshoz, hogy megalapíthassák saját kongregációjukat, amire még ugyanazon év augusztus 25-én meg is kapták a jóváhagyást. Ez volt a Pompeii Szent Rózsafüzér Kongregáció működésének a hivatalos kezdete, amelybe különféle intézmények tartoztak: árvaházak, az elítéltek gyermekei részére alapított külön ﬁú- és leányiskola, rózsafüzér társulatok és harmadrendi domonkos közösségek. Hatékonyan működtették a karitatív intézményeket.

Idős korában aztán az egész kongregációt, intézményeivel együtt, a pápának ajándékozta, aki azt mindmáig megbízottja révén kormányozza. A pápai delegátus egyben az ott létrehozott „mini- egyházmegyének” főpásztora is. Longo felesége 1924. február 9-én halt meg. Longo 1925-ben, 84 éves korában csatlakozott a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrendhez, amelynek tagjai ma is tisztelik őt. Longo Bertalan főbb művei: Szent Domonkos és az inkvizíció; Szentek Élete; Az imádságról; A Rózsafüzér tizenöt szombatja; A Pompeii Rózsafüzér Királynője kegytemplom története. Ez utóbbi két könyv megjelent magyar nyelven is a Szent István Társulat gondozásában 2008-ban.

Bertalan 1926. október 5-én hunyt el. Sírja a pompeii templomban található. 1979. október 21-én II. János Pál pápa részt vett a Pompeiben rendezett nemzeti zarándoklaton, és amikor 1980. október 26-án a boldogok sorába iktatta Longo Bertalant, Szűz Mária emberének és a rózsafüzér apostolának nevezte őt. 2002. október 16-án a Vatikánba vitetett pompeii kegykép előtt írta alá a Rosarium Virginis Mariae apostoli levelet. Bertalan ereklyéje a Hermina Műemlék-kápolnában van, Budapesten.

Világi domonkos közösségek 1950-től^¹⁸

Az elnyomatás éveiben minden egyházi jellegű tevékenység a templom, a sekrestye vagy a lakás falai között, teljesen csendben és visszafogottan zajlott. Ez mondható el a harmadrendi közösségek életéről is. Egyrészt különös, másrészt mégis indokolható módon ebben az üldöztetéses időben kezdődött a világi harmadrend legújabb kori története Magyarországon.

Egy tökéletesebb közös élet eszményének vágyával kötötte meg házasságát egy ifjú pár: Dohány Pál és Edit a budapesti domonkos templom oltáránál. Az esküvőn „véletlenül” jelen volt valaki, aki meghívta őket Szent Domonkos atyánk akkor már titokban működő világi családjába. Innen indult a közös út a domonkos életeszmény követéséhez, melynek megélésére szóló szándékot 1956 májusában örökfogadalmuk pecsételte meg.

A szigorúan titkos jelölt- és újoncoktatások, Szigeti József domonkos atya elmélkedései kincset jelentettek abban az időben, amikor a szellem gúzsba kötve sínylődött. A rend elöljárói és tagjai hiteles, sőt szent dominikánus életpéldáját mutatták be a szétszóratás körülményei között, amikor állandóan fennállt a letartóztatás veszélye. A testvérek egész, rendhez kötődő életét különösképpen is meghatározta P. Verebélyi Pál Jácint (1912–1986), P. Szigeti Imre József domonkosok (1907–2001) és Horváth Lola Ágnes világi domonkos (1908–1974) példája, helytállása és munkássága.

Megemlékezésem keretében újra csak a hála hangja csendül bennem, hogy a gondviselő Isten férjemmel közös életutunk kezdetén minket, mint kereső és érdeklődő fiatalokat József atyához kapcsolt – és ez az első, 53 évvel ezelőtt a Szent Domonkos harmadrendje által szigorúan titokban szervezett találkozásunk (a börtönévek kivételével) életre szóló, Mester és tanítvány kapcsolat csodálatos harmóniájává szélesedett ki.^¹⁹

1986 májusában Jácint atya temetése volt Niklán. A ravatalnál, a sírnál több évtized utáni egymásra találások, felismerések zajlottak, amelyeket cím- és telefonszámcserék követtek, majd megkeresések, személyes találkozások történtek, és kis idő múltán már közösségek építésének tervezésébe és kivitelezésébe fogtak mindazok, akik már valahogyan kötődtek a rendhez, egy-egy atyához vagy csak az ismeretség révén egymáshoz. 1989 márciusában Hári Jenőné Anna nővérük kezdeményezésére Szigeti József atya vezetésével - aki 1957 és 1975 között 16 évet töltött börtönben - újraindul Szent Domonkos világi harmadrendjének budapesti kis közössége. A csapatban ott volt Dohány Pál és felesége, Edit is.

Mészáros Domonkos OP atya kezdeményezésére sorra szerveződtek a közösségek az országnak a Dunától keletre fekvő részén is. Ahová csak helyezték, felgyújtotta az emberekben a Szent Domonkos iránti szeretetet és a közösség utáni vágyat. Így alakultak meg a közösségek: Orosházán (1983), Hódmezővásárhelyen (1984), Isaszegen (1984), Szentesen (1985), Emődön, Lakitelken (1988), Debrecenben (1995) és Budapesten a második közösség (1992). A budakeszi közösség alakulásánál Michael Marsch német domonkos atya bábáskodott. Szendrőn már az emődi közösség hatására szerveződtek meg, Kerekegyházán pedig egy országos lelkigyakorlatot követően, annak hatására.

A székesfehérvári világi domonkos közösségek tagjai a 90-es évek elején, a Rend újjászületésekor kerültek kapcsolatba Dr. Hosszú Lajos Ince atyával. Sok éven át volt a székesfehérvári Magyarországi Boldog Pálról nevezett közösség lelki vezetője. Vállalta a gyakori, fárasztó utazást Győrből Székesfehérvárra, hogy buzdítsa világi testvéreit Szent Domonkos atyánk követésére. Igazi elkötelezett domonkos testvér volt, aki előadásaival, szentbeszédeivel, lelkigyakorlataival a domonkos lelkiség alapjait igyekezett megtanítani nekünk, Győrben is Ince atya vezette a világi domonkosokat, Nagylózson pedig Csertő György OP atya.

2014: a világi domonkosok éve a Rendben

Ez a projekt része a rendi jubileumra való előkészületnek. 2016-ban ünnepeljük a rendalapítás 800. évfordulóját novenaval, azaz évkilenceddel, aminek a során a 2014-et a Rend a világi domonkosok évének nyilvánította. Ez év májusában, Szent Domonkos ereklyéi átvitele ünnepén Bolognában, Szent Domonkos sírjánál tartották a világi domonkosok európai találkozóját, amin a Bruno Cadoré rendfőnök is részt vett.

Ebből az alkalomból készült egy Szent Domonkost ábrázoló festmény, ami világi domonkosok ötlete alapján bezarándokolta Európát. Felix Hernandez Mariano OP, spanyol domonkos festette a képet és a világi domonkos közösségek európai tanácsának ajándékozta. A világi domonkosok hozzák-viszik, meglátogatva egymást, átlépve a földrajzi és mindenféle egyéb határokat. Járt már eddig Portugáliában, Spanyolországban, Hollandiában, Belgiumban, Németországban, Csehországban, Lengyelországban, Ukrajnában és Szlovákiában.

Mi is jelentkeztünk, hogy részt vehessünk a projektben. Május 10-én Pozsonyból a budapesti világi domonkos közösséghez érkezett a kép. Hódmezővásárhelyen és Budakeszin a világi domonkos közösség és a domonkos nővérek közös programot tartottak. Debrecenben és Sopronban a világi domonkos közösség és a domonkos atyák közös programja volt. Sopronban a szentmisét a híres erdélyi ferences Böjte Csaba atya mutatta be. Május 17-én Budapesten a világi domonkos közösségek országos találkozójával zárult a kép magyarországi útja. Sok kegyelmet közvetítettek a találkozók, és az útvonal nagyon gondviselésszerű volt. Tőlünk az olaszországi Bolognába, Szent Domonkos sírjához szállították az európai találkozóra.^²¹

Szent Domonkos volt a Rend első vándor prédikátora, aki az evangéliumból merítette az ötletet, az apostoli életmódot utánozva. Ezt az örökséget hagyta ránk. Sziénai Szent Katalin azt mondta, hogy Szent Domonkos utazásának az alapja a Fiúnak az Atyától való eljövetelében gyökerezik. A Fiút azért küldte az Atya, hogy megmutassa nekünk arcát. Sőt, a hitből fakadó költözés, utazás a Bibliában igen fontos. Isten meghívta Ábrahámot, hogy hagyja el atyái földjét, és hogy eljusson az ígéret földjére.

Szent Domonkos zarándok-képe azzal a céllal látogat el a tartományokba, hogy világosságot gyújtson, hogy új tűz lobogjon fel bennünk, hogy elősegítse az idegenekkel, más zarándokokkal való találkozásunkat.

Timothy Radcliffe OP (1992-2001 között rendfőnök) mondja: „A Domonkos Család sok tagja számára a küldetés nem egyenlő az utazással. Sok világi domonkos házasságban él, állásban van, ami azt jelenti, hogy nem adhatják fel az életüket, és nem kelhetnek útra. Így tehát a küldetés, az hogy „küldve vagyunk” sokkal többet jelent fizikai mozgásnál. Azt jelenti, hogy Istentől vagyunk. Ez a létünk. Jézus az, „akit elküldött”. (Zsidókhoz írt levél 3.1) Őt az Atya küldte, de ez nem jelenti azt, hogy Jézus fizikailag elköltözött volna máshová, nem jelenti azt, hogy elhagyta volna a mennyet és úgy jött volna el egy másik helyre, amit földnek nevezünk (…) Ő az Atya küldöttje, ez Jézus állandó meghatározása most és mindörökké!^²²

Prédikátornak lenni annyit jelent, hogy Isten küld azok közé, akikkel életünk során találkozunk. Mindannyiunk sajátos kegyelmének és helyzetének megfelelően világosságot kell gyújtani azoknak, akik osztoznak hitükben. Mind Isten szavai vagyunk a többi ember számára. Küldetésünket sokszor úgy fogadjuk el, hogy megmaradunk életterünkben és ott válunk az élet szavává, máskor pedig útra kelünk.

Mit fejez ki Szent Domonkos arca a zarándok-képen? A reményt látjuk benne, a bátorítást és a vidámságot. A művész ragyogó színeket használt, hogy kifejezésre juttassa Domonkos életvidámságát, vitalitását. Az erőteljes színek az életet szimbolizálják. Domonkost kortársai a remény nagyon vidám emberének írták le. A remény hirdetőivé kell válnunk. Őriznünk a reményt. Mi domonkosok nem hagyhatjuk, hogy kialudjon a remény tüzének lángja.^²³

Szászországi Boldog Jordán azt írja, hogy Domonkos éjjelente imádkozott, nappal pedig ő volt a legvidámabb testvér és útitárs. Számára megvolt ideje a szemlélődő imának és a testvéri együttlétnek is – azaz megvolt az ideje a belégzésnek és a kilégzésnek. A személődés során belélegzünk, és a prédikáláskor kilélegzünk. Hasonlóképpen, ha virágzó közösséget szeretnénk, akkor szükséges lélegeznünk. A Szentlélek maga Isten lehellete = lélegzete.

Megvan az ideje a közösségi együttlétnek, és megvan az ideje annak is, amikor útra kell kelni. Van amikor be kell zárnunk az ajtót és az ablakot, és van amikor „ki kell nyitnunk közösségeink ajtóit és ablakait, hogy friss levegőt engedjünk be” – mondja Bruno Cadoré OP (jelenlegi rendfőnök 2010-től), különben meghalunk. Át kell lépnünk a határokat, meg kell nyílnunk az ismeretlen emberek felé. Át kell lépnünk tartományaink határait és beszélgetésbe kell kezdenünk más tartománybeli és más nemzetiségű világi domonkosokkal. Felelősek vagyunk egymásért. Osszuk meg tapasztalatainkat, lépjünk túl nyelvi és kulturális nehézségeinken. Szent Domonkos zarándok-képének nyelvét mindannyian megértjük!^²⁴

4. Domonkos család

A Domonkos Rend és a Domonkos Család felépítése^²⁵

A Domonkos Család nemzetközi katolikus szervezet, amelybe beletartozik minden olyan csoport, amelyik Szent Domonkos követőjének vallja magát: szerzetesek, nővérek, világi testvérek, ifjúsági mozgalmak, önkéntesek és imaközösségek tagjai. A Család minden egyes ágának más-más az életformája, mégis van bennük közös vonás: a domonkos lelkiség követése és hirdetése.

Miben áll a bekövetkezett változás? Sok régi szó és fogalom elavult, ezenkívül újfajta módon is csatlakoznak emberek a domonkos szellemiséghez. Azt a legnagyobb halmazt, amit azelőtt Domonkos Rendnek neveztünk, most általánosan elfogadottan Domonkos Családnak hívjuk. Domonkos Rendnek korunkban csak - régi szóval élve - az úgynevezett első- és másodrendet nevezzük. Egyházjogilag ez így helyes, hiszen az ő életük közvetlen irányítója engedelmességi fogadalmuk által rendi elöljárójuk. Egy világi domonkos élethelyzetét azonban nem szabhatja meg rendi elöljárója, mivel csak lelki-erkölcsi értelemben tartozik oda. A világi domonkosok autonóm közösséget alkotnak. Az úgynevezett harmadrendi nővérek szintén engedelmességgel tartoznak elöljárójuknak, de egy-egy kongregáció csak helyi jellegű. Újabban megalapították a domonkos nővér kongregációk nemzetközi szövetségét is Dominican Sisters International néven.

Az új elnevezések világosabban jelölik meg a különféle hivatások helyét a nagy Családban. Sőt, lehetőséget kínálnak több új típusú odakapcsolódásra. Ezeket az elnevezéseket világszerte már jó pár éve használják. Magyarországon még csak részben terjedt el, sokan nem ismerik a különbségeket. Gyakran előfordul, hogy félig szerzetesnek néznek egy világi domonkos közösségi tagot. Pedig pontosabban ők Szent Domonkos-i lelkiséget követő, a világban élő elkötelezett katolikusok. A Domonkos Család minden ágának a tagjai egyformán értékes életet élhetnek más-más módon, de Szent Domonkost követve. Egyikük sem első-, másod- vagy harmadrendű! A régi fogalmak elhagyásával megszűnne a kellemetlen érzést keltő mellékzönge is.

A világi domonkosok szerepe, jelentősége

A világiak között megtalálható a krisztushívők egy olyan csoportja, akik arra vállalkoztak, hogy betagozódjanak egy szerzetesrend számukra alkotott közösségébe. Életüket az evangéliumi tanácsok szellemében alakítsák. Ezáltal bár egy családot alkotnak az illető Renddel, továbbra is megőrzik a világi életállapotukat, mely sajátos gazdagságot jelenthet nemcsak az intézménynek, hanem az egész Egyháznak is. Ők azok, akik a családi és társadalmi feladataikból adódóan átfogó ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek a világ gazdasági, politikai, és szociális problémáiról.^²⁶

Házaspárok éppúgy tagjai lehetnek a világi domonkos közösségnek, mint egyedülállók. Ők nem szerzetesek, egyházjogi értelemben fogadalmat nem, hanem erős ígéretet tesznek arra, hogy életükkel az emberek üdvösségét segítik elő Szent Domonkos lelkiségében.

Vannak köztük pedagógusok, orvosok, hitoktatók, mérnökök és számtalan más foglalkozást űzők. Közösségeik rendszeresen találkoznak templomokban, plébániákon és családoknál. Programjuk az ima és a tanulás testvéri közösségben, de továbbra is a saját családjukkal élnek. Együtt fejlesztik tudásukat, hogy meg tudjanak felelni a XXI. századi ember kérdéseire, felhasználva minden lehetőséget a legegyszerűbbtől a legmodernebb kommunikációs eszközökig.

Az egész világi domonkos közösség szabályzattal rendelkezik, melyet a Domonkos Rend rendfőnöke fogadott el. A testvérek a jelöltidő lejárata után beöltöznek, vagyis megkapják a skapulárét és a domonkos keresztet, majd 3-6 évig ideiglenes, később örökre szóló ígérettel kötelezhetik el magukat a Domonkos Rendnek.

A közösségek rendszeresen találkoznak, az összejövetelek általános felépítése: szentmise, zsolozsma, rózsafüzér, elmélkedés, stúdium, kötetlen beszélgetés, egyszerű agapé, záró ima. Rendszeresen járnak lelkigyakorlatokra, egyéb lelki programokra, országos találkozókra.

A testvérek egyéni tevékenysége is nagyon sokrétű: hitoktatás, plébániai munka, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, családi bibliaórák szervezése, lapszerkesztés, könyvírás… Mindenki a maga tehetségével és tudásával szolgálja az Urat.

A domonkos lelkiségnek három nagyon fontos pillére van, ami által a világi domonkosok lelkileg építkezhetnek, és pajzsot, kardot kaphatnak a világi élet megannyi kihívásának leküzdéséhez, legfőképpen fő feladatuk megéléséhez, a prédikáláshoz: ima, tanulás és közösség. Természetesen a prédikáció, a homília az atyák feladata. A Prédikátorok Rendjének ez a fő programja, erre készülnek és ezért élnek. Ugyanakkor eme életprogram aktív részesei a világi domonkosok is, abban a sajátos és általános értelemben, ahogy világi állapotuk azt lehetővé teszi.

Ima (oratio, contemplatio)

„Imádkozzam lélekkel, de imádkozzam értelemmel is, énekeljek lélekkel, de énekeljek értelemmel is”.^²⁷ A világi domonkosok állandó imádságos élete teremti meg a lelki erőt és nyugalmat, mely az idők jeleinek felismeréséhez kell. Az igazság állandó keresése, a szemlélődés, és a szemlélt dolgok továbbadása a domonkos út.

Rózsafüzér imádság és Szűz Mária tisztelete

De annak, hogy újra határozottan javasoljuk a rózsafüzér imádkozását, a legfontosabb indítéka a következő tény: a rózsafüzér az egyik legalkalmasabb eszköz annak előmozdítására, hogy a hívők szemléljék a Krisztus-misztériumot. E szemlélődést a Novo millennio ineunte apostoli levélben úgy mutattam be, mint az életszentség igaz és sajátos pedagógiáját: »Olyan kereszténységre van szükség, mely elsősorban az imádkozás művészetéről ismerhető fel«. Miközben a kortárs kultúrában – sok ellentmondás közepette – újjáéled a spiritualitás igénye, melyet más vallások befolyása is táplál, még sürgetőbb, mint korábban, hogy keresztény közösségeink »az imádság hiteles iskoláivá« legyenek. A rózsafüzér a keresztény szemlélődés legjobb és legdicséretesebb hagyományához tartozik. Nyugaton fejlődött ki, sajátosan elmélkedő imádság, s bizonyos módon megfelel a keleti kereszténység talaján kisarjadt »a szív imádságá«-nak vagy a »Jézus-imádság«-nak.^²⁸

A XV. század óta a legendák a Rózsafüzért Szent Domonkosra vezetik vissza, de fontos tudnunk, hogy mai formája hosszú évszázadok gyümölcse. Domonkos első életrajzírói nem említik a rózsafüzért vele kapcsolatban. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy a Rendjéből fakadt, és a domonkosi lelkület örökségének fogható föl. A rózsafüzér imádkozása kifejezi a Rend Mária-tiszteletének teljességét. A rózsafüzér Szűz Mária anyai oltalmának a jele, amelyet azért adott Szent Domonkosnak, hogy az eretnekek megtérítésében segítségére legyen.

Isten kifürkészhetetlen akaratából s végtelen jóságából Krisztust Mária által akarta az embereknek adni: nemcsak a megtestesülés nagy pillanatában, hanem az idők végéig Krisztus megváltói kegyelme szétosztásában is. Ennélfogva az apostol, aki azon fáradozik, hogy az ige hirdetése által Krisztus a lelkekben megszülessék, Máriával, a lelkek anyjával való állandó benső kapcsolat szükségességét érzi, keresi, és ezt a rózsafüzérben meg is találja.^²⁹

„Lényeges eleme, hogy Máriával közösen gondoljuk át és imádkozzuk végig Jézus életének különféle állomásait. Többet foghatunk fel a megváltás titkából, ha Máriával együtt haladunk az úton, aki Jézus Krisztussal, vele és mellette átélte ezeket az eseményeket.”^³⁰ A rózsafüzér imádkozása közben a hívő elmélkedhet a megváltás titkain. Ennek révén eljuthat az igazi szemlélődéshez is, gondolatban hordozva Jézus és Mária életének fontos eseményeit.

A testvérek és az apácák fogadalmuk szövegében engedelmességet ígérnek Istennek, a Boldogságos Szűz Máriának, Szent Domonkosnak és a Rend Általános Főnökének; az apácák továbbá házuk Főnöknőjének is. A világi domonkosok ígéretének szövegében is szerepel Mária. Tehát a fogadalomtétel szövege is tanúsítja, hogy mennyire tisztelik Máriát, milyen nagy a belévetett bizalmuk.^³¹

Az egész világon elterjedt szokás, és szinte minden szerzetesrendben a nap végén a kompletórium után éneklik vagy elmondják a Salve Reginat. Ennek keletkezéséről pontos leírást olvashatunk Szászországi Boldog Jordán által írt „Könyvecske a Prédikátorok Rendjének kezdeteiről” című 13. századi dokumentum 120. pontjában:

Az előbb említett Bernát testvér kegyetlen gyötrődése volt az első alkalom, melynek hatására bevezettük Bolognában a ‘Salve Regina’ antifóna éneklését a kompletórium után. Ebből a házból kezdett elterjedni az egész lombardiai provinciában, és így végül az egész Rendben szokássá vált. Hány emberből csalta ki az alázat könnyeit Krisztus tiszteletreméltó anyjának ez a szent dicsérete? Hány hallgatójának és éneklőjének tisztította meg az érzelmeit, puhította meg keménységét, vagy adott lelkesedést szívükbe? Vagy nem hisszük, hogy Megváltónk anyja gyönyörködik az ilyen dicséretekben, és megörvendezteti a magasztalás? Egy mélyen vallásos, hitelre méltó férfi mondta nekem, hogy gyakran látta lélekben, amikor a testvérek énekelték: ‘Légy azért szószólónk’ maga az Úr anyja leborul Fia előtt és kéri őt az egész Rend megmaradásáért. Ezt azért említettem meg, hogy az ezt olvasó testvérek áhítatát még jobban ösztönözze a Szent Szűz dicséretére.^³²

Zsolozsma

A világiak az Imaórák Liturgiája (zsolozsma) imádkozása közben az egész Egyház hivatalos imájához csatlakoznak, és így tesz a Domonkos Család minden ága is. A világi domonkosok vállalták azt az elkötelezettséget, hogy naponta legalább egy alkalommal kezükbe veszik a zsolozsmás könyvet. Azért ajánlatos ezt tenni, mert Istenhez emeli az imádkozók lelkét. Érdemes bekapcsolódni ebbe a közös imába, és akkor érezhetjük, hogy nem vagyunk egyedül, hanem együtt lehetünk az imádkozó egyházban hívő embertársainkkal, a szentekkel, az angyalokkal és magával az élő Istennel.

Eucharisztia

Az imádság csúcspontja, hogy a szentmisében találkozom a legbensőségesebben az Úr Jézussal. Az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus mindent megtesz a megváltásomért. Az Eucharisztia az összes szentség betetőzése. Szemlélődésünk a legvalóságosabb találkozásban éri el igazi kiteljesedését. Innen kell merítenünk a szükséges erőt, mely megadja az igazi találkozás kegyelmét.

Az Egyház középpontja az Eucharisztia. Különféle utak vezetnek az egyházon belül is az Eucharisztikus Misztérium felé, de mindnek egy célja van az életszentségre törekvés útján, maga Jézus Krisztus. A domonkos lelkiség is egy út. A világi domonkosok lehetőségükhöz mérten igyekeznek naponta szentmisén részt venni és szentáldozáshoz járulni. „A mozdulatok hozzásegítenek az imádságban való elmélyüléshez. Szent Domonkos 9 imamódjának az a lényege, hogy a test és lélek harmóniában van. Szerepe van a felállásnak, a letérdelésnek. Így van ez nemcsak a magánimádságban, hanem a szentmisén is.”^³³

Fontos megemlíteni a Szentségimádást is, mely jelentős a domonkosok szemlélődő imádságában. Az Egyházban különböző formában valósítják meg ezt a szertartás. A domonkosok, így a világiak is a csendes formát szeretik. A világi domonkosok lelkigyakorlatán minden este 1 órás csendes Szentségimádással fejezik be a napot. Valóban nagy kegyelem, mikor 60-70 ember ilyen minőségben is tud együtt lenni.

Kiváltság, hogy imádkozni lehet másokért, olyanokért is, akikért senki más nem imádkozik, és mások helyett is, Szent Domonkost követve, akiről feljegyezték, hogy folyton csak Istennel, vagy Istenről beszélt. Ez az állandó közösség Istennel a világi domonkosok életideálja, amit nagyon nehéz követni a felgyorsult, szekularizálódott világban, ahol az üzleti érdek, a fogyasztói társadalom erős hatása érvényesül.

Végül a hivatásokért szóló imát szeretném idehozni, melyet mindennap elmond a Domonkos Család minden tagja. Kérve Istentől azokat a kegyelmeket, mellyel rendalapítónkat is megajándékozta, megerősítette:

legyünk a hit védőivé, a közömbösséget és a bűn sötétségét szétoszlató fénnyé,

Tanulás (stúdium)

A domonkos út elengedhetetlen része a stúdium, a tanulás, mint életállapot. Sok világi testvér végzett teológiai tanulmányokat főiskolai, egyetemi szinten. A hit tudománya, a felnőtt szintű hitismeret elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkatársak, ismerősök, barátok közötti beszélgetések teológiailag jól megalapozottak legyenek. A teológia különböző ágainak (dogmatika, erkölcsteológia, egyháztörténelem, liturgika…) az általános műveltségnél mélyebb ismerete segít abban, hogy e beszélgetéseken felmerülő kérdésekre helyesen lehessen válaszolni. Egyrészt az emberek tájékozatlanságából fakadó félreértéseket lehet így eloszlatni, másrészt az ismeretlenbe bevezetett ember esetleges egyház és kereszténység iránti ellenszenvét is csillapítani lehet.

A domonkos élet lényegi része az állandó tanulás. A teológia valamilyen fokú ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy felnőttként éljünk az Egyházban és az Egyházért. Feladatuk az Igazság keresése. A domonkosok jelmondata Aquinói Szent Tamástól: „Contemplata aliis tradere”, vagyis „a szemlélődés és a szemlélt igazság továbbadása.”

Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a stúdium nem csak teológiai tanulmányokat jelenthet, hiszen sok világi domonkosnak nincs módjában főiskolára, egyetemre járni. Az állandó tanulás a keresztény hit forrásainak tanulmányozása: a Szentírást, a Katekizmust és az Egyház mai hivatalos megnyilatkozásait, például a pápák leveleit. Egy idős domonkos atya mondta, hogy egyik kezünkben a Biblia, a másikban az újság legyen.

A domonkos hivatást nem a tudásszint, hanem a közösségi életben tanúsított hűség alapján ítélik meg. A nem-hívők és az „átlagos” keresztények számára az apácák és szerzetes atyák elérhetetlen távolságban vannak. Valódi életmódjukat nem ismerik az emberek és nincs is túl sok lehetőségük a velük való találkozásra. Itt rejlik a világi domonkosok óriási lehetősége, mivel ők a szerzetesi és a világi élet határán élnek, és ismerik a mindkét oldalon élőket. Ebből ered feladatuk, hogy megérintsék a nem-hívőket és az átlagos, langyos keresztényeket oly módon, hogy meghallgatják őket, együtt éreznek és beszélgetnek velük, valamint minden lehetséges módon - a modern technika adta lehetőségeket kihasználva - építik az emberi kapcsolatokat. Nyitottnak kell lenniük.^³⁴

Képzési terv^³⁵

„A képzési terv iránytű a domonkos élet fokozatos megismeréséhez, valamint domonkos életünk és világi hivatásunk összehangolásához. Útmutató ahhoz, hogy keresztényként, azaz a megszentelődés útján járva, a realitásokban élve hogyan váljunk a társadalom kovászává.”^³⁶

A sajátosan domonkos lelkiséget ismertető magyar nyelvű irodalomból összeállított ajánlott olvasmányok listája a fokozatosságot szem előtt tartva három lépcsőben vezet el a domonkos lelkiség megismerésére. Ebben a felsorolásban azok az alapvető irodalmak szerepelnek, ami kifejezetten a domonkos élethez nyújtanak eligazítást, és feltételezik az olvasóról a katolikus hit mély ismeretét. Nem helyettesítik az általános hitokatást, hanem kiegészítik azt. A világiak számára nem elvárás az itt felsorolt összes olvasmány feldolgozása, hanem ezek egyfajta lehetőségként vannak eléjük adva. A képzésért felelős vezetők minden közösségnek ajánlják ezen olvasmányok beszerzését, hogy mint házi könyvtárat használhassák a tagok képzésére.

Első lépcső: alapképzés a kezdők részére. Alapvető irodalom a két fő témáról: Szent Domonkos alakja és Kik a világi domonkosok? Az ebben a részben felsorolt olvasmányok ismerete alapvető követelmény:

Második lépcső: a haladók részére azokhoz szól, akik már túljutottak az alapvető olvasmányokon. Ezeknek az olvasmányoknak a feldolgozása az alapképzés során, az örökfogadalom letétele előtt kívánatos:

Harmadik lépcső: az állandó képzésben részt vevők, azaz minden tag részére. Ezek az olvasmányok hozzásegítenek a domonkos lelkiség, misztika és hagyomány részletes megismeréséhez, és használhatóak a közösségekben minden szinten, azaz az állandó képzés során az örökfogadalmas tagok számára, életünk végéig tanulhatunk belőlük:

Továbbá természetesen érdemes tanulmányozni az összes eddig megjelent Tanítványt, a Rend negyedévente megjelenő saját kiadványát, amiből meg lehet ismerni a Domonkos Rendet.

Az állandó tanulás továbbá lehetővé teszi a világi testvéreknek, hogy megváltozzon, fejlődjön a gondolkodásmódjuk és lelkiismeretük, és így képessé válhatnak mások gondolkodásának megváltoztatására is.

A lelkipásztorkodás, és így a domonkos atyák elsőrendű feladatai közé tartozik a világiak képzése is, hogy utóbbiak segítséget kapjanak küldetésük betöltésében.

Közösség (communio)

A közösség sokat segít azáltal, hogy a világi testvérek mögött áll, és a találkozókon megoszthatják egymással örömüket és bánatukat, valamint lelki segítséget adhatnak és kaphatnak. A Rend tagjai nem egymástól elszigetelt, magányos emberek, akiknek nincs közük egymáshoz. Nincs domonkos közösség nélkül! Aki domonkos, és egyedül él, az nem igazi domonkos! Ezért érdemes sok energiát fektetni a közösség építésébe, ami aztán lelki erőt ad a tagjainak. Az építkezés soha nem abbahagyható, mert soha nincs „kész”. Ugyanakkor látni kell, hogy a világi domonkosok közössége nem egy baráti társaság, hanem Szent Domonkost szerető embereknek a csoportja, akik arra kaptak hivatást, hogy ezen az úton együtt kövessék őt. Isten gyönyörű ajándékokat ad a közösségben és mindig többet és még többet szeretne adni. Érdemes válaszolni a hívására és tevékenykedni országáért.

5. Mit jelent a prédikáció a világi domonkosok életében?

A domonkos lelkiség e három pillére teszi lehetővé, hogy a domonkos életet élők megfeleljenek egyik legfontosabb feladatuknak, a prédikációnak.

Szent Domonkoshoz, Sziénai Szent Katalinhoz és sok más testvérhez hasonlóan - akiknek élete a Rendre és az egyházra példás hatással volt - a világi domonkosok is a testvéri közösségből merítenek erőt. Ez mindenekelőtt a hitükről való tanúságtételben erősíti meg őket, valamint abban, hogy érzékenyen reagáljanak a mai emberek szükségleteire, és hogy az Igazságot szolgálják (II/5). Előtérbe helyezik az egyház mai apostoli feladatainak alapvető céljait, és különös sürgetést éreznek arra, hogy valódi együttérzést tanúsítsanak az ínség minden formájával szemben, hogy megvédjék a szabadságot és előmozdítsák az igazságosságot és a békét (II/6). Mindig emlékezzenek arra, hogy a domonkos karizma által indíttatva az apostoli munkának a szemlélődésből kell fakadnia (II/7).^³⁸

A prédikáció nemcsak a homíliát, a szentbeszédet jelenti a szentmisében a Prédikátorok Rendje számára, hanem minden olyan lehetőséget, amely az Evangélium hirdetésére alkalmas a legkülönbözőbb módokon - a családunkban, a munkahelyünkön, az egyházközségünkben, a barátaink között. Szent Domonkos azért alapította a rendjét, hogy az evangélium eljusson az emberekhez, akik küszködnek, miközben életük értelmét keresik.

767. kán. 1. § − „A prédikáció formái közül kiemelkedik a homília, mely magának a liturgiának része, és a papnak vagy a diakónusnak van fenntartva. Benne a liturgikus év folyamán ki kell fejteni a szent szövegből hitünk titkait és a keresztény élet szabályait.”

[767] „Az 1. § szerint a világi hívő nem bízható meg a homília végzésével. Homíliának a jog a jelen kánonban említett tartalmú, s a szentmisében a megfelelő helyen − tehát nem pl. a mise végén − elhangzó prédikációt nevezi… A világi által vezetett pap nélküli vasárnapi istentiszteleten az annak vezetésével megbízott személy prédikálhat is. Ez nem homília a szó szoros értelmében, hiszen misén kívül történik.”

766. kán. − A püspöki konferenciák előírásai szerint és a 767. kán. 1-§ának tiszteletben tartásával világiaknak is meg lehet engedni, hogy templomban vagy kápolnában prédikáljanak, ha bizonyos körülmények között a szükség úgy kívánja, vagy egyes esetekben hasznosnak tűnik.

[766] A világiaknak prédikálásra való felhatalmazása történhet úgy, hogy olyan hivatalt bíznak rájuk, mely ilyen feladatokkal jár (517. k. 2. §), vagy külön megbízás útján. Ilyenkor a világi hívő nem a saját nevében beszél, hanem az egyház tevékenységében vesz részt, tehát különlegesen is meg kell őriznie a prédikáció tekintetében a püspökkel való közösséget... Homíliát a világiak nem mondhatnak, ha más típusú prédikációval megbízhatók is.^³⁹

Erdő Péter Egyházjog című könyvének A prédikáció fajai c. fejezetéből:

A homília végzése a papoknak és diakónusoknak van fenntartva… A prédikáció egyéb fajtái, pl. a lelkigyakorlatos vagy népmissziós beszédek, melyek időnkénti megrendezésére a jog felszólítja a plébánosokat, valamint a pap nélküli vasárnapi ige-istentiszteleten mondott beszédek… Az a világi, akit ilyen istentisztelet végzésével hivatalosan megbíztak, egyben arra is felhatalmazást kaphat, hogy ennek kapcsán beszédet mondjon. Magyarországon a püspöki konferencia előírásai szerint azok a világiak, akik hivatalos megbízást kaptak pap nélküli istentisztelet végzésére, úgy tűnik, nem szorulnak további külön engedélyre ahhoz, hogy ennek keretében maguk készítette beszédet is mondhassanak.^⁴⁰

Tehát a világi hívek esetében prédikáció alatt a keresztségből fakadó általános papsági hivatásunkat értjük. Amikor egy személy nemcsak Istenről beszél, de tetteivel is tanúságot tesz hitéről a compassióból születő hit hirdetése által. A világi emberek esetében nem kell valami különleges szónoklatra gondolni, amikor prédikációról beszélünk. A világiak nem akarják átvenni a felszentelt papok szerepét a liturgiában. Amint a Katekizmus írja:

„A liturgikus cselekmények folyamán mindenki, a szent szolgálatban lévők éppúgy, mint a hívek, feladatuk végzése közben csak azt tegyék, de azt mind tegyék is meg, ami rájuk tartozik a dolgok természete és a liturgikus szabályok szerint.”^⁴¹

„A világiaknak elsődlegesen az a feladat jut, hogy (szakramentális küldetésüknek megfelelően) jelenlevővé és ható- erővé tegyék az Egyházat azokon a helyeken, ahol csak általuk lehet az Egyház a föld sója - a családban, a munkahelyeken (megfelelő szakterületükön), a társadalomban, a kultúrában, a médiában, a nemzeti és nemzetközi életben.”^⁴²

A világi apostolkodás mind egyéni, mind közösségi formája fontos. Egyénenként bárhol, ahol az Evangélium hirdetésére alkalom nyílik – a lehető legtágabb értelemben és módon, vagy ahol a szükség igényli – családban, munkahelyeken, iskolában, az üzleti életben, de baráti beszélgetésekkor, bármilyen összejövetelkor. Természetesen az evangelizáció legjobb módja, ha a világi domonkosok maguk válnak jellé példaértékű, és mindenkit magukhoz vonzó életükkel. Számukra nincs olyan külső jel, mint a szerzeteseknél a habitus, ami már megjelenésével utal a transzcendens valóságra.

A világiak legfontosabb közössége a család. Kulcsfontosságú, hogy valóban kisegyház legyen, hogy az új nemzedékek természetes módon nőjenek, nevelődjenek bele az élő keresztény közösségbe, mely a plébániai nagyobb, és az egész társadalomra nézve legnagyobb közösségi életét alapozza meg.^⁴³

Kilépve a családból a kis plébániai közösségekbe, „ott vannak azok a fiatalok, akik sürgető hormonjaik parancsa és az Egyház tanításai között vergődnek, szerelmi válságokkal küzdő házasfelek, elváltak, (...) homoszexuálisok, akik az Egyház peremére szorulva érzik magukat. Meg tudjuk-e szólítani őket? Felismerhetik-e az Igazságot a saját tapasztalataik igazságában az alapján, ahogy beszélünk, viselkedünk velük?”^⁴⁴

„Most a fokozott apostolkodás vált szükségessé. Szükséges felrázni a megfáradtakat és meglátni a beéretteket. Talán hihetetlen, de épp a bűnösök vágyakoznak a megbocsátásra; a bizalmat elvesztők vagy eljátszók a bizalomra; a magabiztosnak mutatkozók a dajkáló szeretetre; a mindenbe belekérdezők a megbízható értékekre.”^⁴⁵

A világiak szerepe a társadalomban, a családon kilépve, elsősorban a politikában a legfontosabb, hogy „a közhatalom igazságosan kormányozzon, a törvények pedig megfeleljenek az erkölcsi követelményeknek és a közjónak...”^⁴⁶ Az igazság keresésének ez is jó útja. A megfelelő kritika, az értelmes és nyitott vita, a politikai kultúra hiánya hazánkban igen fájdalmas jelenség.

Ahogy az egész társadalom, úgy az Egyház is válságban van. Kelet- és Közép-Európában a sorsfordító, reményteljes rendszerváltozás utáni évek - a kezdeti naiv lelkesedést követően - kiábrándultságot, fásultságot hoztak magukkal. Látszódik ez egyrészt a hívek számának csökkenésében, másrészt az szélső jobboldali gondolatok megerősödésében (az Egyházban is).

A világi domonkosok tehát, hasonlóan más világi rendekhez és mozgalmakhoz, alappillérei lehetnek az Egyház lelki megújulásának.

Az Egyház tanításának elferdített, torz interpretációja, sokszor ellenséges, a történeti hűséget figyelmen kívül hagyó, vagy egyszerűen tudatlan - emberekkel találkozik - a világi domonkosok feladata és felelőssége itt a legnagyobb, beszélgetni, vitatkozni, tájékoztatni az munkatársakat, ismerősöket, barátokat az Egyház valódi tanításáról. Ez olyan terület, amely sajátosan világi feladat, hiszen a papság, és a szerzetesek a reverenda és a habitus védettsége által, - bár egyre kevésbé jellemző módon - jóval kevesebb alkalommal, és főleg indulattal, meg nem értéssel találkoznak e jelenséggel.^⁴⁷

Tanúságot kell tenniük az életükkel és a beszélgetések során. De ez nem könnyű feladat, mert az emberek - miközben vágynak a transzcendens világ felé - nem szívesen hallgatnak tanúságtételeket, prédikációkat, mert nem villanyozza fel őket, zavarba jönnek, vagy unalmasnak találják. Rosszabb esetben ellenségesen fogadják még a legjobb barátok is, ha különböző élethelyzetekben „túlságosan keresztényi” módon látjuk és láttatjuk a felmerült problémáikat. Azonban ma is szükség van olyan elkötelezett emberekre, akik hiszik, hogy a keresztény prédikáló életmód fontos. Sokan félreértelmezik a világ valódi értékeit. Szükség van a gondolkodásmód megváltoztatására. Hinni kell abban, hogy a Szentlélek áthatja a szavakat, amikor Istenről beszél egy keresztény, vagy meg akarja mutatni élete valódi forrását.

Szent Domonkos fogadókban és piacokon prédikált. Minden lehetséges helyen megszólította az embereket, és ez sok megtérést eredményezett. Ezek az emberek nem jártak templomba, éppen ezért nem Szent Domonkos homíliái nyomán tértek meg, hanem a hitről vele folytatott személyes beszélgetések alkalmával vagy pedig a tereken, utcákon hallották őt prédikálni.^⁴⁸

„Kortársaink távolibbnak, érthetetlenebbnek találják a hit és a hagyomány nyelvét, mint a nyugati kereszténység bármely korábbi generációja. Nagyobb a szakadék az Egyház és a legtöbb prédikáció nyelve és a spontán gondolkodás és beszéd nyelve között.”^⁴⁹ Gondoljunk csak bele a régen nagyon is jól értett, és az Egyház által a liturgiában mind a mai napig használt jelképek gazdagságába, amit a mai ember nem ért meg. Tanulni kell a jelképek jelentését, hogy nyilvánvaló jelei legyenek Isten csodálatos titkának.

„Ebből a szempontból fontos aláhúzni, hogy a Domonkos Család egyik feladata, hogy az életét úgy szervezze meg, hogy e sokféle tapasztalat és nemcsak az evangelizáció konkrét cselekedetei – találkozzon egymással, és kölcsönösen tanítsa egymást Isten jelenlétéről és gondviseléséről.”^⁵⁰

Fontos a megosztás. Sok ellentétes irányú beállítódás van az hétköznapok legegyszerűbb szintjein is. Valaki szeret korán kelni, valaki nem. A közösségben megoszthatjuk örömeinket, bánatunkat, nehézségeinket, e nélkül nem értjük egymást.

„A Rendnek napról napra meg kell tanulnia, hogyan „szeresse a világot”, amelybe prédikálni küldték”^⁵¹

Keserű tapasztalatokat gyűjtünk. Akik emberekkel foglalkoznak talán még többet. Fájdalmas tekintetű arcokkal, panaszáradatok sokaságával, negatív világképpel találkozunk nap, mint nap. A Rend minden ágának azonos a missziója. Kölcsönösen segítve egymást újul meg a hivatás is.

Isten megtestesült értünk. Ez erőt ad, hogy megtanuljuk szeretni a világot, s talán holnap egy újabb csodálatos felismerés vár ránk. Másokért élni, másokért tenni – ez a domonkosok hivatása, megújulni lélekben és érzületben. Ennek az érzékenységnek kell meglenni mindannyiukban, hogy észrevegyék Isten apró jelzéseit életükben. Érzékenység, amit csak Rá figyelve tanulható meg, a csendes imában és a stúdiumokban. Az egymás közötti kommunikációban mélyül el, legyen szó akár a konfliktusok őszinte megbeszéléséről (amit szintén napról napra tanulni kell), vagy a hétköznapi élmények megosztásából. Ezek együtt teszik lehetővé s teremtik meg mindazt az adottságot, amivel aztán hiteles küldöttek lehetnek mások felé. A feladatuk szentnek lenni nemcsak önmagunkért és Istenért, hanem az Egyházat építve mindenki épülésére.

6. A közösségek élete

Helyzetkép

A jubileumi év előkészítő munkája során kérdőívet küldtek szét az országban működő valamennyi közösség vezetője számára a statisztikai adatok fölmérése céljából. A közösségek és településük nevét, továbbá az alapítás évszámát az itt következő fölsorolás tartalmazza:

A közösségek 1980 és 2014 között alakultak, amelyekben jelenleg összesen 126 tag van. Az országos felmérés célja az volt, hogy a közösségek életéről, helyzetéről és a testvérek tevékenységeiről reális helyzetképet kapjanak. Minden közösség kérdőíveket töltött ki a közösségvezető irányításával. A kérdések nagytöbbsége a közösség megalakulására, a Rendhez való elköteleződésük formájára, életkori megoszlásra, nemek arányára, iskolázottság és teológiai tanulmányok feltérképezésére, közösségen belüli és azon túl mutató tevékenységek változatosságára irányultak.

Az utóbbi években az új jelöltek és belépők között egyre több fiatal van. Ennek ellenére mégis kevés a 40 évnél fiatalabbak száma. A felmérések így azt is mutatják, hogy a testvérek többsége középkorú, illetve az idősebb korosztályhoz tartozik. Néhány kisebb közösségben az elmélyült imával adnak hátteret a domonkos család apostoli tevékenységéhez, főként ott, ahol a tagok idős koruk és betegségük miatt már nem annyira képesek az aktív tevékenységgel járó feladatok ellátására,.

A világiak közösségének sokkal több női tagja van, mint férfi. A nemek aránya tükrözi, hogy általában több nőt lehet látni a templomba járók között is, mint férfit. A világi domonkos közösség tagja lehet egyedülálló és csatlakozhat házas személy (házaspár) is. Jelenleg a családi állapotot nézve jóval magasabb az egyedülálló testvérek száma, mint a házasoké.

Az iskolázottság tekintetében közel azonos arányban minden kategória megjelenik, az alapfokú végzettségtől az egyetemi diplomáig. A világi domonkosok közül eddig 20 testvér szerzett teológiai végzettséget. Ezen kívül mindazon világiak, akiknek lehetőségük van rá, fontosnak tartják, hogy képezzék magukat. Ahhoz, hogy hitelesen hirdessék az evangéliumot, meg tudják védeni a hitigazságokat, hogy tanúságot tegyenek és bátran merjenek egy-egy beszélgetés folyamát vallásos témára terelni, a folyamatos tanulás elengedhetetlen. Ez a domonkos hivatásnak alapvető része. A tudás megosztása pedig hozzájárulhat a testvérek lelki épüléséhez.

Az alapfokú képesítéssel rendelkező testvérek az alábbi munkakörökben tevékenykednek: betanított munkás, takarítónő, erdészeti dolgozó, háztartásbeli.

Középfokú képesítésűek: adminisztrátor, családgondozó, csecsemő és kisgyermek gondozó, nevelő, egészségügyi asszisztens, építési technikus, gyógyszertári asszisztens, könyvelő, nevelőotthoni nevelő, műszer technikus, postai dolgozó, szociális gondozónő, telefonközpontos, titkárnő, titkárságvezető, ügyintéző munkakörben dolgoznak.

Felsőfokú képesítésű testvérek: biológus, főtanácsos, gyógypedagógus, gyógyszerész, hitoktató, iskolaigazgató, könyvtáros, közgazdász, közoktatási szakértő, logopédus, mérnök, orvos, óvodavezető, óvodapedagógus, pedagógus, programozó matematikus, radiológus, rendszergazda, rendszertervező mérnök, szociális munkás, vegyészmérnök, védőnő, vízügyi mérnök munkakörben dolgozik.

Szakmával rendelkezők: asztalos, cukrász, fazekas, férﬁ ruhakészítő, fodrász, fotós, gépkocsivezető, kereskedő, kötő-hurkoló, nyomdai gépmester, seprűkészítő, szövőnő, varrónő végzettségű.

Pozitívan értékelhető, hogy a világi domonkosok között az idegen nyelvek ismerete az adatok alapján számottevő. Jelenleg 27 testvér rendelkezik nyelvtudással angol, német, francia, latin, olasz, orosz és arab

Megállapítható, hogy a világi domonkos közösségek tagjai a legkülönbözőbb területeken végeznek önzetlen segítő munkát.

Közösségen belüli tevékenységek: előadások vállalása, imafelelős, krónikás, közösségi bűnbánati káptalan kidolgozása, közösségvezető, pénztáros.

A közösségen túlmutató tevékenységek: adomány gyűjtés, alapítvány kuratóriumának vezetése, betegek látogatása, betegek ápolása, börtönben lévő fiatalokkal való kapcsolattartás, diákszövetség, Domonkos Esték rendezvénysorozat szervezése, vezetése, domonkos szerzők könyveinek terjesztése, etika oktatás, e-Magyarország terminal pont felügyelete, európai katolikus iskolaigazgatók delegációjának tagja, európai világi domonkos tanácsban tagság, európai és magyar világi domonkos honlap szerkesztése, fordítás, idős papok látogatása, kapcsolattartás a helyi önkormányzattal és más egyházakkal, Katolikus Kerettanterv kidolgozása, Katolikus Krónika készítése a helyi televíziónak, katolikus médiában publikálás, KDNP tagság, kegytárgyas, Képzési Terv készítése, kiadvány készítés, kórházi önkéntes beteg látogató, kórházi kápolnában ügyelet, könyvírás, környezetvédelmi bizottság alelnöke, közéleti tevékenységek, lap szerkesztés, lektorálás, lelkigyakorlatok szervezése, vezetése, lelkipásztori kisegítés, Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alapító tagja, Mária rádió, Mária zarándok Út munkatársa, szervezése, Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásának szervezése, Mécs - fiatal házasok szervezése, pályázatok írása, országos világi domonkos elnökhelyettes, országos világi domonkos pénztáros, önkéntes a Zarándokpont irodában, önkormányzati képviselő, Szent Domonkos Általános Iskola alapítása - szakmai vezetése, Tanítvány folyóirat alapító főszerkesztő, tanulmányi felelős, tartományi tanács titkára, tolmácsolás, új közösségek alapításában segítség nyújtás.

A plébániához köthető tevékenységek körében: adminisztratív feladatok, anyagi támogatások, betegek misére szállítása, családterápia, családi nap, családi tábor szervezése, cserkészet támogatása, egyházi programok szervezése, egyházközségi újság szerkesztése, előadások tartása, fizikai munkák, gyermek felügyelet, harangozás, heti templomi hirdetések készítése, hitoktatás, informatikai referens, irodai szolgálat, jelzésfestő mester, jótékonysági programok szervezése, karitász munka, karitász vezető, képviselő testületi tagság, kiállítás rendezése, műszaki karbantartás, mosás, oktatási bizottság tagja, pénztáros, plébániai háztartás vezetése, plébániai egészségügyi csoport tag, plébániai kirándulások szervezése, plébániai szolgálat, plébániai újság kiadása, rózsafüzér társulat vezetése, ill. tagság, rózsafüzér bokoranya, sekrestyés szolgálat, sütemény készítése, szakács, számítógépes munkák, táborok szervezése és vezetése, templom gondnok, templom takarítás, turista jelzések festésének betanítója, Útmester zarándok Úton, ünnepségek szervezése, kapcsolattartás, varrás, zarándok szállás szervezése és vezetése.

A liturgiához kapcsolódó tevékenységek: áldoztatás, első pénteki betegellátás, énekkari tagság, felolvasás, gitáros énekkar vezetése, igeliturgia vezetés, liturgikus imavezetés, ministrálás, papi szolgálat, zsolozsma, keresztút vezetése.

A 2014. évi világi domonkos közösségekről készült országos kérdőíves felmérés elemzése azt tükrözi, hogy a Domonkos Családon belül meghatározó a szerepük, jelentőségük. A testvérek az egész Domonkos Család hiteles apostoli küldetéséhez szerteágazó tevékenységük, élethelyzetükből adódó tapasztalataik révén igen nagy segítséget nyújtanak. A világi közösségek minden tagja a maga tehetségével és tudásával szolgálja a legfőbb célt: az emberek üdvösségre vezetését.

A magyar világi domonkosok a szokásos közösségi összejöveteleken, lelkigyakorlatokon kívül is sok tevékenységet végeznek Szent Domonkost követve. A közösségek legfontosabb szerepe az a stabil imaháttér, amely minden más munkának, aktív tevékenységnek az alapjának kell lennie.

A világi domonkosok a plébániai munkában is aktívan részt vesznek. Többen közülük tagjai az egyházközségük képviselőtestületének. Plébániai csoportokat vezetnek, vagy részt vesznek tevékenységükben. Ezek közül az egyik legjelentősebb a családi kisközösségek szervezése, ahol a családok apraja-nagyja összejön közös beszélgetésre, imára, és így a gyermekek ilyen közösségekben nőhetnek fel. Fontos a betegek, a gyászolók, az özvegyek felkarolása, meghallgatása is.

Jelentős esemény volt az egyik budapesti világi domonkos közösség életében a nyílt nap szervezése is, ahol bemutatkozhattak a nagyobb nyilvánosság előtt. Brossurát készítettek az alkalomra, és kiállítást szerveztek, ahol a gondos munkával összeállított tablókon be tudták mutatni a Rendet az érdeklődőknek.

A világi testvérek cikkeket, tanulmányokat, könyveket is írnak, illetve fordítanak. Nagy jelentőségű például a domonkos szentekről készült hiánypótló mű, Murányi Nikolett világi domonkos munkája, ami a szentek hagiográfiáját, életét a mai ember nyelvén mutatja be. Nagy kincs ez minden domonkos érzelmű ember számára, hiszen segítség a lelkiség megértésében, megélésében a Rendhez kötődő szentek életének tanulmányozása is.

Világi domonkosok az egyház más mozgalmaiban is részt vesznek, a karitászt segítik, vagy - igazi zarándokként - a Mária Út megalkotásában van fontos szerepük.

Keresztény emberként szükséges tudatosítani, hogy nem „megúszni” kell az életet, hanem feláldozni - másokért élni, másokért tenni. Barna Ferenc Máté OP a Szent Domonkos Rend általános vikáriusa 2013 nyarán a piliscsabai országos világi domonkos lelkigyakorlaton fogalmazta meg sokuk számára azokat a legfontosabb gondolatokat, amelyek vezérfonalként szolgálnak életükben. Az igazi keresztény gondolkodás odaadni, „elpazarolni” életünket. Isten szeretete bennünk él, ránk bízta önmagát, a Szeretetet. Bátran hitelezzünk ebből másoknak, ne méricskéljünk! A jóval a jó világát építjük, tegyük hát a jót a felebarátunkkal, aki éppen ott a segítségünkre szorul. A helyzetből kiinduló szeretet vezéreljen, mit tudok neki segíteni? Túl kell lépnünk magunkon, a szolgálat által épülünk. A domonkos világiak odaadják magukat az apostolkodás révén mások szolgálatára, az üdvösségre jutásra. Nem ők tesznek merész lépést, hanem Isten előbb mond igent, mint ők. Az Úr elküldi őket, „vele legyetek” – kiválasztja őket tanítványnak. Tanítványságuk volta mindörökké megmarad, úton és fejlődésben vannak.

A tanítvány legyen olyan, mint a Mestere! Keresni kell a forrásokat, amiből a keresztény töltekezni, növekedni tud. A szentmiséből táplálkozik, hogy másokat is táplálni tudjon. Az Úr erős hitet, imádságos lelkületet kíván mindenkitől. A kereszténység értelmét veszítené a világ szolgálata nélkül.

A közösségi élet belső rendje

Már említésre került, hogy a világi domonkos közösségek is szabályzattal rendelkeznek. A szabályzat tartalmazza a Domonkos Család világi közösségeinek szabályzatát, mely a világ minden részén élő világi domonkosra vonatkozik, és megtalálható benne a magyarországi tartományi előírások is. Ez a két dokumentum határozza meg a közösségek működésének előírásait, a személyek csatlakozásának módját, a lelkiség legfontosabb célkitűzéseit. Mivel a világiak ígérettel kötelezik el magukat, ez azt jelenti, hogy az előírások és szabályok betartása nem bűn, de rendetlenség. Ígéretük betartását lelkiismereti felelősséggel vállalják.

Közösség működése

Egy-egy közösség minimum 2-3 fő, maximum 14-16 fő lehet. Világi domonkos lehet olyan 18 éven felüli római katolikus férfi és nő, aki bérmálkozott, ismeri a katolikus hit és erkölcs alapvető tanításait (elfogadja és éli is), és nincs elkötelezve más olyan lelkiségi mozgalomhoz, amelyik szabályzattal rendelkezik. Vállalni tudja világi foglalkozásának ellátása mellett a domonkos világi közösségek szabálya szinti feltételeket. Lehetnek egyedülállók, vagy szentségi házasságban élők.

Minden jelentkezőnél és tagnál egyaránt elvárás az egyházjogilag rendezett életállapot és az annak megfelelő tisztaság.

Házasoknál ajánlott, hogy lehetőség szerint mindketten csatlakozzanak a világi közösséghez. Ha csak az egyik fél lép be, akkor az semmiképpen sem történhet a házasság rovására. Egyházmegyei szolgálatban lévő papok is csatlakozhatnak. Az alkalmasság megítélésénél fontos szempont az alkalmazkodó képesség.^⁵³

A világi közösségekbe tartozás fokozatai

Bizonyos ismerkedési idő (min. 1 hónap) után a közösség tanácsa és a rendi asszisztens meggyőződik arról, hogy a jelentkező megfelel-e a felvétel követelményeinek. A jelöltnek lehetősége nyílik megismerni a domonkos karizmát, a szabályzatot, és az egyes közösségi tagokat. A jelöltidő egyénenként változó, általában néhány hónapig tart.

A közösség tagjai figyelemmel kísérik a jelölt életét, ez alatt megismerkednek vele. Nem a lelkesedés foka dönti el az alkalmasságot, hanem az elhivatottság megnyilvánulása a közösségi életben való hűséges kitartásban. Fontos, hogy az érdeklődő őszinte jó szándékkal jelentkezzen, közösségi ember legyen, azaz nem árt megtudni nincs-e alapvető alkalmazkodási problémája.

Ha a közösség a rendi asszisztenssel egyetértésben alkalmasnak tartja a jelöltet a domonkos hivatásra, javasolhatja a közösség tanácsának a skapuláré átvételére.

A világi közösségek tagjai „beöltözésként” a Rend ruházatának jelképét: a skapulárét, valamint sajátos domonkos keresztet kapnak. A jelölt választhat védőszentet magának, de továbbra is a keresztségben kapott nevét viseli.

A skapuláré átvételével elkezdődik az egy év próbaidő, ami alatt az újonc megismerkedik a domonkos lelkiséggel, bekapcsolódik a közösség életébe, és meghatározott tanulmányokat végez. Gyakorolja a szabályzat szerinti életet. Szükség szerint az újoncidő legfeljebb félévvel hosszabbítható meg.

A szabályzat szerint való élet megígérése, de nem egyházjogi értelemben vett szerzetesi fogadalom. Ha az újonc az újoncidő alatt megerősödött abban, hogy hívatása van a domonkos életre, valamint a közösség tanácsa a rendi asszisztenssel együtt alkalmasnak találja rá, akkor először ideiglenes fogadalomra bocsátható. Az ideiglenes fogadalom 1, 2, vagy 3 évre szólhat, és meghosszabbítható összesen 6 évre. A fogadalomra lelkigyakorlattal ajánlott felkészülni.

A fogadalmas tagot legalább hároméves hűséges közösségi élet után a közösség tanácsa a rendi asszisztenssel egyetértésben örökfogadalom letételére engedheti. Az alkalmas időpontot előre tervezzék meg. Az örökfogadalom végérvényesen elkötelez a világi domonkos életre. A fogadalomtétel nyilvánosan, ünnepélyes keretek között, rendszerint a Domonkos Család tagjai, valamint meghívott vendégek jelenlétében történik, általában országos találkozón, lelkigyakorlat során vagy egyéb ünnepi alkalommal. Emléklap készíthető. A fogadalmak időpontját a közösségvezetők vegyék nyilvántartásba.

A mindenható Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek dicsőségére és a Boldogságos Szűz Mária és Szent Domonkos dicsőségére én.... ........................................ Ön előtt …... ............................, aki a ……................................... közösség vezetője és Ön előtt .................................. rendi asszisztensünk előtt, aki a Prédikátor Testvérek rendjének általános főnökét képviseli, ígérem, hogy 3 éven keresztül / egész életemen keresztül a világi domonkosok szabályzata szerint fogok élni.^⁵⁴

A közösségek felépítése és tisztségeik^⁵⁵

A világi közösségek a Rend joghatósága alatt állnak, de a világiak sajátos autonómiájával rendelkeznek, ezáltal önállóan kormányozzák önmagukat.

A helyi közösséget a világi vezető és a közösség tanácsa együttesen vezeti. Teljes körű felelősséget viselnek a közösség kormányzásában és ügyeik intézésében. A közösség világi vezetője irányítja, szervezi a közösség életét, gondoskodik az egység megőrzéséről, a közösség fejlődéséről, lelki növekedéséről, és a közösség minden tagjáért rendszeresen imádkozik. A közösség tagjairól nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a felvettek nevét, címét, telefonszámát, skapuláré átvételeik és fogadalomtételeik időpontját, valamint az időközben bekövetkezett változásokat. Kapcsolatot tart a közösség tagjaival, a Domonkos Család más közösségeivel, a világi elnökkel, a rendi asszisztenssel és a tartományfőnökkel. Megerősít a hitben, buzdít, szükség esetén - magánúton - figyelmeztet.

A világi vezetőt a közösség választja az erre a feladatra alkalmas, megfelelő hitbeli ismeretekkel rendelkező, örökfogadalmas tagjai közül három évre ugyanolyan módon, ahogy az országos elnököt választják. Legfeljebb egyszer választható újra.

Elnök: a világi domonkosok országos elnöke. Ő vezeti a tartományi tanács működését. Meghatározza a tanács évi (2-4 alkalommal) ülésének helyét, idejét, célját. Foglalkozik a közösség lelki fejlődésével, az új hivatásokkal, és elősegíti a domonkos hivatás megélését. Kapcsolatot tart a világi közösségekkel, a tartományi rendi asszisztenssel és a Domonkos Család többi ágával. Látogatja a közösségeket. Gondoskodik a tartományi tanács gyűléseinek jegyzőkönyvéről, a nyilvántartások vezetéséről és a közösségek megfelelő informálásáról. Az elnökhelyettes elősegíti az elnök munkáját.

A képzési felelőst a tartományi tanács választja. Minden közösségből anyagot gyűjt a jelöltek és az újoncok képzési tervéhez a domonkos lelkiség jobb megismertetése végett. Az így összeállított anyagot ezt követően a tartományi tanáccsal és a rendi asszisztenssel megbeszéli, majd használat céljából elküldi minden közösség képzési felelősének.

Az általános rendfőnök, mint Szent Domonkos utódja és az egész Domonkos Család feje, a világon minden domonkos közösség elöljárója. Az Ő feladata a Rend lelkületét bennük épen megőrizni, célszerű szabályokat alkotni megfelelően a kor és a hely követelményeinek, valamint előmozdítani a tagok lelki javát és apostoli lelkesedését. A rendfőnököt a világiak ügyeiért minden közösség előtt általánosan felelős helyettese képviseli, és a közösségek kívánságait a rendfőnöknek, valamint a rendi nagygyűlésnek előterjeszti.

A tartományfőnök áll a közösségek élén tartományának határain belül. Új közösséget a helyi püspök beleegyezésével alapíthat.

A tartományi rendi asszisztens (szerzetes testvér vagy nővér) a tartományfőnököt képviseli, valamint teljes jogú tagja a világiak tartományi tanácsának. A Prédikátor Testvérek tartományi gyűlése vagy pedig a tartományfőnök és tanácsa a világi közösségek tartományi tanácsának véleményezése után nevezi ki őt.

Kis létszámú közösségekben nem szükséges tanácsot választani, hanem az egész közösség végzi el azokat a feladatokat, amivel a szabályzat a közösség tanácsát ruházza fel.

A tanácsot 15 fő fölötti közösségekben érdemes létrehozni. A közösség tagjai 3 évre, szavazás útján választják maguk közül a tanács tagjait, és legfeljebb egyszer választhatják őket újra. A tanács tagjai: a közösségvezető, a képzési felelős és még egy fő.

Közösségi rendi asszisztens (amennyiben van rá lehetőség) olyan domonkos szerzetes testvér vagy nővér, aki a Rend nevében segítséget nyújt a világi közösségnek. A közösség tanácsának kérésére a Domonkos Rend Generalis Vicariusa ill. a tartományfőnök nevezi ki, aki előzőleg meghallgatja a tartományi rendi asszisztenst és az adott közösség világi tanácsát. Az asszisztens kivételes gonddal követi a világi közösség egészének és tagjainak életét. Lehetőség szerint részt vesz a közösségi találkozókon, segíti őket a hitbeli tanulmányokban és a domonkos életben. Szükség szerint figyelmeztet. Különös gonddal figyeli az újoncok életét, segíti a képzési felelős munkáját. Gondoskodik a közösség lelkigyakorlatáról.

Képzési felelős (választható) megfelelő felkészültségű és adottságú tag, akinek feladata elsősorban a jelöltekkel és az újoncokkal való foglalkozás. A közösség szótöbbséggel választja meg három évre. Egyszer választható újra. A közösség tanácsa és a rendi asszisztens elé terjeszti a jelöltek, újoncok képzési tervét, amit azok jóváhagynak. Rendszeres oktatásban részesíti és előkészíti őket a domonkos életre. Havonta egyszer közös imára hívja össze a jelölteket. Igyekszik megismerni adottságaikat, körülményeiket. Rendszeresen imádkozik értük és tanítja őket.

Tájékoztatja a közösséget a jelöltek hitbeli fejlődéséről, javaslatot tesz a skapuláré átvételére, fogadalomtételükre.

Az országos tanács tagjai: a közösségek vezetői, a képzési felelős, a pénztáros, az elnök és helyettese. Tagjait a közösségek választják az előírások szabályai szerint.

Az elnököt a tanács tagjai választják meg a közösségek tagjainak előzetes véleményét kikérve az örökfogadalmas világi domonkosok közül titkos szavazással. Addig folytatódik a szavazás, amíg az elnököt egyszerű többséggel meg nem tudják választani. Minden körben újra lehet bárkire szavazni, függetlenül az előző fordulók eredményétől. Ha hét forduló is kevésnek bizonyulna, tűzzenek ki újabb időpontot a választásra. Az elnök választja ki helyettesét, és a tanács hagyja jóvá.

A tanács dönt a világi közösségek egészét érintő vitás kérdésekben, az országos találkozókról, lelkigyakorlatokról, a küldöttek és a pénztáros kiválasztásától. Gondoskodik a szükséges nyilvántartások vezetéséről.

Tartományi rendi asszisztens a tartományi rendi asszisztenst a Domonkos Rend Generalis Vicariusa delegálja. A pénztáros kezeli a pénztárt.

Abban az országban, ahol több domonkosrendi tartomány létezik, létrehozhatnak nemzeti tartományi tanácsot az előírásokban meghatározott szabályoknak megfelelően. Hasonlóképpen nemzetközi tanács is létrehozható, ha ez kívánatosnak látszik. Ezt előzetesen tanácskozzák meg a teljes rend közösségével.

A közösségek tanácsának javaslatát és kérvényeit a Prédikátor Testvérek tartományi gyűléséhez intézhetik, a tartományi- és nemzeti tanácsok pedig a rendi nagygyűléshez. Az ilyen gyűlésekre a világi közösségek néhány felelősét meghívhatják, hogy a világiakra vonatkozó témákat és napirendi pontokat velük is megbeszélhessék.

Összejövetelek

Már korábban utaltam a világiak közösségi alkalmainak pontjaira. Mégis egy konkrét közösség összejövetelének menetén szeretném bemutatni, hogy általában hogyan valósul meg az adott közösségi élet. A helyi sajátosságok a tagok számától, lehetőségeiktől és időbeosztásuktól függően változnak. Azonban hasonlóképpen találkoznak és imádkoznak az országban élő más világi domonkos közösségek is.

A hódmezővásárhelyi Sziénai Szent Katalinról nevezett közösség kéthetente gyűlik össze szerda esténként. Mivel a templomban az esti misék az téli/nyári időszámításhoz van igazítva, így téli hónapokban a délutáni 5 órási szentmisével kezdenek. Nyári hónapokban este 7 órakor kezdődik a szentmise, így akkor is du. 5 órakor találkoznak, majd szentmisével fejeződik be a közösségi alkalom. A tagok együtt elimádkozzák a zsolozsmát, amit más napokon mindenki egyénileg végez. A közös tanulás is fontos részét képezi az összejöveteleknek. Ez általában domonkos lelkiségi irodalom, tanulmány, szentírási részek tanulmányozása vagy a jelenkor egyházi megnyilatkozásai, de nem feledkezhetünk meg az ünnepekre való felkészülésről sem.

A közösség tagjai élő hittel végzik mindennapi tevékenységeiket, amihez nagyon fontos, hogy az egyén maga mögött érezheti a közösséget is. A tagok egymás problémáit, nehézségeit és örömteli élményeit is hordozzák. Így a megosztás, beszélgetés is jelen van a találkozókon.

Névnapok és nagyobb ünnepek méltó megünneplésére agapéval készülnek, valamint egy jelképes ajándékkal is kedveskednek egymásnak.

Utószó

A Domonkos Család nagyon értékes tagjainak tekinti a világiakat, hiszen a Rendet elsősorban apostoli céllal hozta létre Szent Domonkos; márpedig a világi közösségek nagy segítséget jelentenek egy erősen szekularizált világban, ahol oly nehéz kihívás az embereket megszólítani. A világi közösségek kibontakozása tehát az egész Domonkos Család fejlődését és evangelizációs munkáját szolgálja. Mi domonkosok, e jubileummal nem önmagunkat ünnepeljük, hiszen valójában másokért vagyunk, mások üdvösségét szolgáljuk. Nagy öröm mindnyájunk számára ez az alkalom, amely összefog mindnyájunkat abban, hogy Szent Domonkos nyomdokain járva Jézus egyre hitelesebb tanúi lehessünk az emberek között és az emberek üdvösségéért.^⁵⁶

Szándékaim szerint sikerült teljesen körüljárni a felvetett témát. Igyekeztem a fogalmi tisztázásokkal pontosan megjelölni a világi domonkosok helyét és szerepét az Egyházban. A történeti részben kiemeltem a néhány világi domonkos szent és boldog életét, akik követendő példáink lehetnek ezen az úton. Úgy gondolom, hogy a világi domonkosok helyzetképe a közösségek életének bemutatásával, annak gazdagságára is rávilágítanak. Ugyanakkor megjelölik a pontos helyüket is az egyházban, így nem keverhetőek össze a szerzetesi hivatással és életformával. Mindegyiknek megvan a maga helye és szerepe, de a közös munkának a gyümölcse is.

Meglátásom szerint még sok felfedezésre váró lehetőség rejlik a tenni akaró emberekben. Dolgozatomban a múlt és jelen eseményeit, helyzetét tárgyalom. Nem térek ki a jövőre irányuló kilátásokra. Azonban a jubileumra készülve a világiak mindezzel együtt megfogalmazták jövőképüket is, mely egy kiadványban jelenik meg januárban. Fiatal domonkosként kötelességemnek is tartom az ilyen jellegű továbbgondolásban való részvételt. Az irodalmak kutatása közben fedeztem fel több olyan tanulmányt és megfogalmazásokat, amelyeket érdemes jobban elmélyítenem a későbbiekben.

*A szerző: Búzáné Tóth Annamária 1986-ban született. 2009-ben lépett be a hódmezővásárhelyi világi domonkos közösségbe, amelynek szülei is tagjai. 2014 őszén őt választotta meg a közösség vezetőül. Férjnél van, egy gyermekük van. Foglalkozása tanító és hittanár. A Németh László Gimnázium, Általános Iskolában tanítóként dolgozik. Jelen írásat a szegedi Gál Ferenc Fősikola hittanár-nevelő szakán írta mint szakdolgozatot 2014-ben.

Irodalomjegyzék

Hivatalos dokumentumok

Felhasznált irodalom

1 Tomka F.: „A laikusok szerepe az egyházban”

2 II. János Pál: Christifideles Laici 5.

3 II. János Pál: Christifideles Laici 6.

4 II. János Pál: Christifideles Laici, 8.

5 Koudelka: Domonkos, Isten Igéjének hirdetése 1.

6 Vö. Murányi N.: Domonkos szentek, szent domonkosok 139-143.

7 Vö. http://www.domonkosok.hu/hivatas

8 Vö. Bedouelle OP: Szent Domonkos, Az Ige kegyelme, 88-92.

9 Murányi N.: Domonkos szentek, szent domonkosok, 142.

10 Uo. 143.

11 Szászországi J.: Kezdetek, 107.

12 Szabó B. OP: Szent Domonkos szavai, 151.

13 Vö. Uo. 147-162.

14 Mészáros D. OP.: „A Domonkos Rend Magyarországon” 20.

15 Vö. Molnár M. OP: A harmadrend és a domonkosok vezetése alatt állótársulatok 306-321.

16 Vö. dr. Mehrle T. OP: „Szent Domonkos Rendje” 1.

17 Vö. Murányi N.: Domonkos szentek, szent domonkosok

18 Vö. Murányi N.: „Világi domonkos közösségek” 642-648.

19 Dohány Pálné: „A Mester és a Tanítványok”, 54.

20 Tanítvány 2014/2 87.

21 Murányi N.: Nemzetközi kapcsolatok, az idők jelei a Gondviselés útján 165.

22 A világi domonkos közösségek európai tanácsának levele a közösségekhez 2014.

23 Uo.

24 Uo.

25 Vö. Murányi N.: „Világi domonkos közösségek”, 642-648.

26 dr. Antalóczy M. OP: „Küldetéstudatban”, 10.

27 1Kor 14,15

28 II. János Pál pápa: „Rosarium Virginis Mariae kezdetű apostoli levele”

29 dr. Mehrle T. OP: Szent Domonkos életének tanítása 120.

30 Murányi N.: Szűz Mária oltalma a Domonkos Rend felett, 91.

31 Vö. Uo. 92.

32 Szászországi J.: Könyvecske a Prédikátorok Rendjének kezdeteiről 120. p.

33 Murányi N.: Imádságlépcsők, 45.

34 Vö. Murányi N.: „Miért érdemes és fontos világi domonkosnak lenni”, 1-8.

35 A magyar világi domonkos közösségek Tartományi Tanácsa készítette, hagyta jóvá és a képzési felelős javaslata alapján a Tartományi Tanács módosíthatja. Budapest, 2009. november 28.

36 Murányi N.: Képzési terv a magyar világi domonkos közösségek részére 1.2.

37 Vö. Uo.

38 A Domonkos Család Világi Közösségeinek Szabályzata 6.

39 Egyházi Törvénykönyv 766. 767.

40 Erdő P.: Egyházjog

41 A Katolikus Egyház Katekizmusa, 244.

42 LG 33.

43 Vö. AA 11.

44 Vö. Radcliffe, T. OP: „Prédikálni azoknak, akik összezavarodtak”, 7.

45 Mészáros D. OP: „Küldetésben”, 20.

46 AA 14.

47 Vö. Hunyadi L.: A világi közösségek helye, szerepe, jelentősége, 96.

48 Vö. Murányi N.: „Miért érdemes és fontos világi domonkosnak lenni” 1-8.

49 Radcliffe OP: „Prédikálni azoknak, akik összezavarodtak”, 5.

50 B. Cadoré OP: „A világi domonkosok és a prédikáció”, 10.

51 Uo. 11.

52 Dr. Iliás Lajosné: Helyzetkép a világi közösségekről, 99.

53 A Domonkos Család Világi Közösségeinek Szabályzata és A Magyar Tartományi Előírások 15.

54 A Domonkos Család Világi Közösségeinek Szabályzata és A Magyar Tartományi Előírások II/14.

55 Vö. Uo. 6-21.o.

56 Szabó S. OP.: Új kihívások a XXI. században, 202.